Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke egy, az Európa jövőjéről szervezett liberális konferencián beszélt erről, szemrehányást téve lényegében Brüsszelnek a megkülönböztető bánásmód miatt, amelyben Romániát részesíti. Kifejtette: a 25 évvel, de a 10 évvel ezelőtti remények se teljesültek még be, hiszen hazánk jelenleg két olyan eljárásnak a része, ami hátrányosan megkülönbözteti a többi uniós tagállamtól. Tăriceanu szerint az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérésre irányuló ellenőrzési és együttműködési mechanizmus (MCV), valamint a schengeni tagság megakadályozása mind azt mutatja, hogy jelenleg egyoldalú a viszony az Európai Unió és Románia között, ami megkérdőjelezi a román fél elhivatottságát abban, hogy elkötelezett EU-tagállam legyen.
Tăriceanu szerint az Európai Bizottság vezetőit terheli a felelősség azért, hogy ez a viszony egyoldalú. Kifejtette, az MCV az elmúlt években „többnyire csak ellenőrzésről és nem együttműködésről szólt”. Megemlítette, az eljárást annak ellenére nem szüntette be az uniós végrehajtó szerv, hogy Románia teljesítette az eredetileg kitűzött négy feladatot. Hozzátette: ha ezek a feladatok mindig változóak lesznek, akkor mindig akad majd olyan tennivaló, ami miatt monitorizálás alá vonják Romániát. Tăriceanu szerint ez az állandósuló megfigyelés ellentmond annak a szellemiségnek, amelynek értelmében, hazánk 2007-es uniós csatlakozása előtt, alkalmazták az MCV-t.
Mint ismert, Tăriceanu éppen a csatlakozás időszakában volt Románia miniszterelnöke, aki az integráció egyik fontos támogatója volt. Jelenleg az EU-ban vita folyik arról, hogy az európai közösség milyen szervezeti formában, milyen szabályok mellett folytassa működését. Ennek kapcsán merült fel, hogy célként határozzák meg az úgynevezett többsebességes Európa kialakítását, ami az alapító országok alkotta keménymag megerősítését jelentené.
