Viorel Ştefan pénzügyminiszter elmondta, a választási kampányban tett ígéretek fenntarthatók, így akiknek a bruttó jövedelme nem haladja meg a 2000 lejt, nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A 2000 lejnél nagyobb jövedelmek esetében a személyi jövedelemadót 10 százalékra csökkentik a jelenlegi 16 százalékról. Kifejtette, bevezetik az úgynevezett háztartási adót, ami nem plusz terhet jelent, hanem lehetőséget teremt egy háztartásban élőknek, hogy külön lejelentsék az adóhatóságnál valamennyi bevételükből származó jövedelmüket. A pénzügyminiszter szerint azért válik szükségessé ennek az új adórendszernek a bevezetése, mert csak így szerezhetnek érvényt azoknak az adóleírási lehetőségeknek, amelyeket szintén megígértek. Ez utóbbiak között említette a magánnyugdíj és egészségügyi biztosításokat, a gyermek beiskolázási költségeit, a magánórák árát. Leszögezte, ezekről a kiadásokról az adóalanynak számító háztartásoknak össze kell gyűjteniük valamennyi számlát, majd külön aktában le kell adniuk az adóhatóságnak.
A miniszter szerint, ha valaki alkalmazott és rendelkezik egy fő jövedelemmel, akkor továbbra is fizet 10 százalékos személyi jövedelemadót, a háztartási adóbevallás alapján pedig kiszámolják, hogy az illető háztartásnak – amelynek az adózó is tagja – kell-e még adót fizetnie, vagy ellenkezőleg, az adóleírásoknak köszönhetően vissza kell kapnia pénzt az államtól.
Az elmondottakból arra lehetett következtetni, hogy a háztartási adózási rendszer nem lesz mindenki számára kötelező, ezzel csak az él majd, aki igénybe akarja venni az adóleírási lehetőségeket, de a tárgyalások még nagyon kezdetleges szakaszban tartanak, és a kormány még nem állt elő tervezetszöveggel.
A pénzügyminisztériumban elkezdődött tárgyalásokhoz közel álló források szerint nem világos, hogy a 0 és a 10 százalékos adókulcson kívül lesz-e magasabb adókulcs a nagyjövedelmek esetében. Elemzők nem tartják kizártnak főleg, hogy az első három hónapban csak 1,2 százalékkal nőttek az államháztartási bevételek tavalyhoz képest.
Az államháztartási hiány körüli viták nyomán került elő a kötelező magánnyugdíjak esetleges államosítása, amit először április elején Cătălin Predoiu, a PNL első alelnöke dobott be. A kormány már április 3-án cáfolta, de a holland NN Pensii (volt ING), a legnagyobb magánnyugdíj-biztosító egy tájékoztató levelet küldött ügyfeleinek, amelyben tájékoztatta őket, hogy vita zajlik a magánnyugdíjak államosításáról. A PSD megorrolt a holland társaságra, és miután Liviu Dragnea pártelnök a televízióban kérte a társaság megbüntetését, a pénzügyi felügyelet tegnap 750 ezer lejre bírságolta az NN-t, annak vezérigazgatóját pedig 100 ezer lejre, és megvonta a kinevezési engedélyét.
