Két évvel ezelőtt Kolozsváron az újratervezés jegyében tartotta kongresszusát az RMDSZ. Akkor a szövetség vezetői arról beszéltek: nem szándékoznak ugyan az RMDSZ programjában kezdettől fogva meghatározott célokon, elveken változtatni, a politizálás módjának újragondolását azonban időszerűnek tartják. A „célravezetés” tehát azóta is folyamatban, a Zilahra összehívott kongresszus feladata most nem más, mint visszatekinteni az eddig megtett útra, mérlegelni az elmúlt időszak hozadékát, „optimizálni” az elérendő célok sorrendjét – hogy továbbra is rádiónavigációs hasonlatoknál maradjunk.

Ha létezett egyáltalán a „politikai jóérzésnek” valahol egy határa, Liviu Dragnea most messze túllépte azt.

Nagy show-nak nézünk elébe az RMDSZ három hét múlva esedékes kongresszusán, amikor a parlamenti pártok felvonulnak Zilahon üdvözletüket tolmácsolni - ahogy az már hagyomány ilyen alkalmakkor. Azokra a parlamenti pártokra gondolok, amelyek előbb ellenvetés nélkül fogadták el az egészségügyi intézményekben való anyanyelvhasználatról is rendelkező törvényt, majd néhány nap múlva óvást nyújtottak be az alkotmánybíróságon az általuk megszavazott jogszabály ellen. Ezt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a román politikára oly jellemző pálfordulásnak nevezte a pénteki SZKT-n elhangzott politikai beszámolójában, de mondhatott volna nyugodtan tudathasadást is.

Mínuszos hírnek számít – egyelőre - a román nacionalista zsebpártok tömörülési kísérlete, a média nem szentel különösebb teret az Európai Nemzeti Identitás Tömbjének (Blocul Identităţii Naţionale în Europa, rövidítve BINE) létrehozására tett erőfeszítéseknek. És jól teszi. Ennek ellenére nem lehet megspórolni a kérdést: mekkora kereslet van ma a román politikai piacon a szélsőséges nacionalista eszméket felmelegítő alakulatokra.

Románia számára ez az egész európai uniós integráció olyan, akár a délibáb: mikor már azt hiszed, hogy elérhető közelségbe kerül, tovatűnik – fogalmazta meg inkább rezignáltan, mint ironikusan a többsebességű Európáról vízionáló Fehér Könyvről véleményét gazdasági elemzőink egyike. Az unió kemény magjához tartozó országok félreérthetetlen jelét adták szándékuknak: zárják soraikat. Amennyiben erre valóban sor kerül, a „magországok” – Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – olyan exkluzív csoportot hoznak létre az EU-n belül, ahonnan Románia, az unió egyik legszegényebb országa értelemszerűen kimarad.