Az Európa Tanács meghívására Európa jövőjéről tanácskoztak a fiatalok Strasbourgban
Megingott bizalom, új típusú fenyegetések
A fórum idei témaválasztása Európát és a világ számos más térségét érintő alapvető problémára irányította a figyelmet: a demokratikus intézmények formálisan tovább működhetnek, miközben a társadalom egyre nagyobb része elveszíti bennük a bizalmát. A választások, a parlamentek és a jogállami intézmények önmagukban nem garantálják, hogy az emberek valóban képviselve érzik magukat, és hogy úgy gondolják, a politikai döntések az érdekeiket szolgálják.
A november 2-ai megnyitón Petra Bayr, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a demokráciát fenyegető veszélyek nem feltétlenül látványos politikai események vagy intézményi összeomlások formájában jelentkeznek.
Az Európa Tanács főtitkára, Alain Berset a világszerte erősödő, fiatalok által vezetett társadalmi mozgalmakra hívta fel a figyelmet. Ezek a megmozdulások különböző országokban és eltérő politikai környezetben bontakoznak ki, de közös bennük az igény a politikai változásra, a jogok védelmére és a jövő alakításában történő nagyobb részvételre.
A megnyitón Andrej Plenković horvát miniszterelnök kiemelte, a növekvő energiaköltségek, a megélhetési nehézségek és az energiaellátás bizonytalansága elégedetlenséget, politikai radikalizálódást és populista tendenciákat erősíthet. A demokratikus intézmények hitelessége ezért azon is múlik, hogy képesek-e megvédeni az emberek vásárlóerejét és biztosítani az alapvető gazdasági biztonságot.
Nem elég alkalmazkodni: előre kell látni a változásokat
A november 2-ai program egyik legfontosabb szakmai része a demokratikus biztonság és az előrelátás kapcsolatával foglalkozott. A délelőtti plenáris üléseken a demokratikus társadalmakat alakító változásokat, valamint az előre tekintő gondolkodás lehetőségeit vizsgálták. A délutáni tanácskozásokon kilenc párhuzamos műhelybeszélgetésre került sor, amelyek a társadalom, a civil szervezetek, a helyi önkormányzatok és az állami intézmények nézőpontjából vizsgálták a demokratikus rendszerek ellenálló képességét.
November 3-án a fórum a demokratikus döntéshozatal befogadóbbá tételére, az intézményi ellenálló képesség megerősítésére és a jövő kihívásaira való felkészülésre összpontosított.
A délelőtti plenáris üléseken Natalia Gavrilița, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke, valamint Mattias Guyomar, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke tartott előadást. A felszólalások a demokratikus intézmények megerősítésének és a társadalom szélesebb körű bevonásának fontosságát hangsúlyozták.
A szerbiai diáktüntetések és mozgalom tapasztalatairól Aleksa Pavlović számolt be. A diákmozgalom képviselője arról beszélt, miként sikerült a hallgatóknak széles társadalmi koalíciót kialakítaniuk közös értékek, részvétel és a demokratikus megújulás igénye mentén. A szerbiai példa azért is került a figyelem középpontjába, mert megmutatta, a civil mozgósítás és a különböző társadalmi csoportok együttműködése képes új lendületet adni a politikai változásoknak. A fórum résztvevői szerint a fiataloknak nem csupán a demokratikus intézmények kedvezményezettjeiként, hanem azok aktív alakítóiként kell megjelenniük.
Svájci klímavédő idősek kapták a demokrácia innovációs díját
A fórum egyik fontos mozzanata a Demokrácia Innovációs Díj (Democracy Innovation Award) átadása volt. Az elismerést minden évben annak a kezdeményezésnek ítélik oda, amely a résztvevők szavazatai alapján a legkiemelkedőbb demokratikus újításnak bizonyul a bemutatott projektek közül.
A 2026-os díjat a svájci KlimaSeniorinnen Schweiz kezdeményezés nyerte el. A szervezet idősebb nőket tömörít, akik a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépésre kívánják ösztönözni a hatóságokat.
A kezdeményezés különlegessége, hogy a klímavédelem ügyét a demokratikus részvétel és a jogállami intézmények eszközeivel kapcsolja össze. A tagok tudományos bizonyítékokra, közösségi szerveződésre és nyilvános érdekérvényesítésre támaszkodva léptek fel, végül pedig a svájci hatóságokkal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
Titkos női olvasóklub Kabulban
Az Európa Tanács székhelyén, a Palais de l'Europe épületében megtekinthető volt Sergij Mikhalcsuk ukrán fotográfus Culture vs War című kiállítása, amely a kulturális identitás és a művészi önkifejezés szerepét mutatta be a totalitarizmus elleni küzdelemben és a dezinformációval szembeni fellépésben.
A dokumentumfilmek szintén aktuális társadalmi kérdéseket dolgoztak fel. November 2-án a Tickling the Devil című alkotást vetítették, amely a háborús fényképezés személyes következményeit mutatja be. November 3-án pedig The Secret Reading Club of Kabul címmel az afganisztáni fiatal nők történetét ismerhette meg a közönség: a film olyan nőkről szól, akik a tálib uralom alatt saját biztonságukat kockáztatva próbálják megőrizni a szabad véleménynyilvánítás és a tudáshoz való hozzáférés lehetőségét.

A zenei programban a krími tatár zeneszerző és zongoraművész, Usein Bekirov triója kortárs ukrán dzsesszt játszott, de egy hagyományos breton zenekar is fellépett.
A zárónapon a hat tagból álló Las Baklavas együttes a balkáni és latin-amerikai zenei hagyományokat ötvöző produkcióval lépett színpadra.
„Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben!”
A november 4-én a strasbourgi Európai Ifjúsági Központban megszervezett Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben! (Think globally, act locally!) elnevezésű ifjúsági napon mintegy 135 fiatal vett részt, a rendezvényt az Európa Tanács Ifjúsági Főosztálya szervezte a Világfórum a Demokráciáért rendezvénysorozatot követően. A különböző országokból és társadalmi hátterű közösségekből érkező résztvevők a demokrácia jövőjéről, a fiatalok közéleti szerepvállalásáról és a helyi szintű demokratikus részvétel megerősítéséről tanácskoztak.
A párbeszéd során azt vizsgálták, miként működhetnek együtt az intézmények és a fiatalok a demokratikus részvétel erősítése, a helyi közösségek igényeinek figyelembevétele, illetve a fiatalok életét befolyásoló döntések alakítása érdekében. A délutáni műhelymunkákon a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg, és konkrét helyi kezdeményezésekre, valamint lehetséges együttműködésekre tettek javaslatokat.
A világfórum, illetve az ifjúsági nap során a legértékesebbnek a személyes találkozások és beszélgetések bizonyultak. A világ szinte minden pontjáról érkező, rendkívül változatos társadalmi, szociális, politikai és kulturális hátterű fiatalokról bebizonyosodott, értelmesek és aktívak, helyüket keresik a nem kormányzati és a politikai szervezetekben, nyomot szeretnének hagyni maguk után, a változás hívei.
A különböző országokból érkezett fiatalokkal folytatott beszélgetésből kiviláglott, elégedetlenek amiatt, hogy a megnyitóünnepség, valamint a további értekezletek formátuma nem tette lehetővé, hogy megszólaljanak, sokkal több alkalommal véleményt nyilvánítsanak.
