Képzeljük el, ül a parlamenti széksorokban két jobb időket látott, de kétségtelenül lejárt szavatosságú politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) valamint a Traian Basescunak alárendelt Népi Mozgalom Pártja (PMP), és megpróbálnak ellenzékként viselkedni. Nem sikerül nekik. Valamiért Romániában az ellenzéknek soha sem sikerült felnőnie szerepéhez, miért pont most változna a helyzet? Hogy az esetek többségében ezek a pártok mégis visszakerülnek hatalomra a választások után, azt rendszerint az őket ellenzékbe kényszerítő kormányok gyenge teljesítményének, eróziójának köszönhetik, nem pedig az ellenzékben szerzett érdemeiknek. És persze a választók tyúkeszének, akik legutóbb, 2016-ban is úgy hozták vissza a szociáldemokratákat az ország nyakára, hogy alig egy évvel előtte a negyedik Ponta-kormánynak a népharag vetett véget. (Mint emlékszünk, a PSD 45 százalék fölött teljesített 2016-ban - ennyit ért, ennyire erősödtek a szocdemek egy éves ellenzékiségük idején. Mi lett volna, ha Ciolos-kabinet történetesen nem egy, hanem két évre kap mandátumot? Kétharmados PSD-többség? )
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
