Orban sajtótájékoztatón számolt be: a megbeszélésen érintették Románia schengeni övezethez való csatlakozásának kérdését is. Úgy értékelte, mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament részéről megvan a támogatás Románia schengeni csatlakozásához.
A kormányfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem minden döntéshozó tényező támogatja Romániát ebben a célkitűzésében, de határozott lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy jobb belátásra bírják a csatlakozás ellenzőit, fogalmazott.
„Ami az MCV-t illeti, biztosítottam őket arról, hogy eleget fogunk tenni a zárójelentésben javasoltaknak, és Románia tiszteletben fogja tartani az európai normákat az igazságszolgáltatás terén”, mondta.
„Az Európai Bizottság tudja, hogy pozitív változás történt Bukarestben, de az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) lezárása attól függ, hogy mi Romániában mit teszünk”, mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészi osztály (SIIJ) helyzetéről nem beszélt az európai vezetőkkel.
Az Agerpres idézi az Európai Bizottság elnökét, Ursula von de Leyent, aki támogatásáról biztosította Orbant. „Megkezdtük a közös érdeklődésre számot tartó témák megvitatását, legyen az az Európai Zöld Paktum vagy a gazdaság fejlesztése. Megbeszéljük azt is, hogy az Európai Unió miként készülhet fel a digitális korszakra és ez ügyben számítunk Romániára, mert kiváló hírneve van ezen a területen"- mondta.
Orban mandátuma megkezdése óta első brüsszeli útján szerdán David Sassolival, az Európai Parlament elnökével találkozott, akivel szintén érintették a schengeni övezethez csatlakozás témáját, illetve a Zöld megállapodás romániai megvalósításait. Románia a múlt év decemberében tartott uniós tanácsi ülésen szavazta meg a megállapodás elfogadását, amely Európa karbonsemlegessé válását tűzte ki céljául 2050-es határidővel.
Orban aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Zöld megállapodáshoz kötött intézkedések ronthatják Európa globális versenyképességét. "Az intézkedésék hatással lehetnek az európai vállaltok további fejlődésére a világpiacon" - mondta. Fontosnak nevezte, hogy minden ország megkapja azokat a forrásokat, amely segítségével el tudják érni a Zöld megállapodás célkitűzéseit.
Sassoli elmondta, hogy román és az európai érdekek megegyeznek: a megállapodást közös kritériumok alapján kell végrehajtani, és az egyezménynek segíteni kell a tagállamok gazdasági fejlődését, továbbá új munkahelyek létesítését.
A NATO is vállon veregette Romániát
„Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete alapvető fontosságú Románia számára, és országunk elkötelezetten támogatja a Szövetség sikerét - ezt a NATO központjában Jens Stoltenberg főtitkárral való megbeszélést követően mondta Orban. A kormányfő kijelentette, vállalásaihoz híven Románia továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2%-át különíti el védelemre.
Orban említést tett beszédében a román katonákról, akik Afganisztánban, Koszovóban, Irakban teljesítenek szolgálatot, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fekete-tenger térségében romlik a biztonság.
Jens Stoltenberg gratulált Orbánnak miniszterelnöki kinevezéséhez és kifejtette: Romániának kulcsfontosságú szerepe van a NATO-ban.
„A Fekete-tenger térségének stratégiai fontossága van, így megerősítettük a NATO jelenlétét a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is”, fűzte hozzá. Kifejtette, a lakosság biztonsága érdekében további védelmi beruházásokra van szükség, és üdvözölte, hogy Románia bruttó hazai termékének (GDP) 2%-át szándékozik erre a célra költeni 2020-ban is, illetve azt is, hogy a tervek szerint az ország korszerűsíteni akarja haderejét az elkövetkező tíz évben.
