A tárcavezető az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral közösen tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy nehéz idők járnak manapság, az emberiség a veszélyek korában él, ami Ukrajna szomszédságában különösen súlyos helyzetet eredményez.
"Románia és Magyarország is a háború szomszédságában él. Két és fél esztendeje a háborús veszély a szomszédunk, és ezek után azt hiszem, hogy nem meglepő, hogy mi, magyarok békét szeretnénk, békét szeretnénk minél előbb" - közölte.
„Nem akarjuk, hogy közép-európai fiatalokat frontra vigyenek!”
"Mi, magyarok nem akarunk belevonódni a szomszédságunkban zajló háborúba. És mi, magyarok nem akarunk - horribile dictu - atomháborút. Mi, magyarok nem akarjuk azt, hogy közép-európai fiatalokat az orosz-ukrán frontra vigyenek. Éppen ezért június 9-e mindkét országban rendkívüli fontossággal bír" - tette hozzá. Majd egyfajta sorsközösségnek nevezte a két nemzet között, hogy egy és ugyanazon napon választanak európai parlamenti képviselőket és helyi vezetőket is.
"Romániában és Magyarországon is június 9-én dönthetünk arról, hogy békét vagy háborút akarunk, s dönthetünk arról is, hogy helyben kik vezessék a közösségeinket" - fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy az RMDSZ és a Fidesz is a béke pártján áll, és abban bíznak mindketten, hogy minél több békepárti képviselő lesz a következő európai uniós képviselő-testületben. "Azt bizton tudjuk állítani, hogy minél több RMDSZ-es és minél több fideszes képviselője lesz az Európai Parlamentnek, annál erősebb lesz a béke hangja Brüsszelben és Strasbourgban" - húzta alá.
Továbbá kitért arra is, hogy a két párt nem csak a békében érdekelt, hanem a minél jobb magyar-román együttműködésben is, márpedig szavai szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy minél erősebb az RMDSZ Romániában, annál könnyebb jó kapcsolatokat építeni. "És minél erősebb képviselete van helyben az RMDSZ-nek, annál erősebbek itt a magyar közösségek, s minél erősebbek a magyar közösségek, annál erősebb és stabilabb támaszát tudják adni egy jó magyar-román együttműködésnek" - emelte ki.
A miniszter ezért arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt a választásokon június 9-én, és szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. "Mi megállapodtunk abban elnök úrral, hogy továbbra is szoros lesz az együttműködés Magyarország kormánya és az erdélyi, székelyföldi magyarokat képviselő RMDSZ között" - tudatta.
Hozzátette: ennek célja, hogy a felek újabb sikertörténeteket tudjanak építeni a két ország közötti együttműködésében, különösen a gazdasági téren, de azért is közösen fognak dolgozni, hogy Románia minél előbb megkaphassa a már rég kiérdemelt schengeni tagságot.
"Ezért arra kérem önöket tehát tisztelettel, hogy adják meg a lehetőséget arra, hogy egy erős magyar-román együttműködés mindkét nemzet, mindkét ország javát szolgálhassa a következő időszakban, és a jó román-magyar együttműködéshez erős RMDSZ-re van szükség" - mondta.
Magyarország inkább Iohannist látná a NATO élén
Szijjártó elmondta azt is: a magyar kormány továbbra sem támogatja Mark Rutte jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, mivel a holland miniszterelnök korábban Magyarország "térdre kényszerítéséről" beszélt.
"Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy olyan embert, aki ilyen álláspontot fogalmaz meg és tart fenn, azt egy olyan szervezet élére megválasztjuk, ahol a százszázalékos bizalom alapvető fontosságú (.) Itt akár meg is kell halni egymásért, ezt olyan embernek kell vezetnie, akiben százszázalékig meg tudunk bízni" - közölte.
Újságírói kérdésekre válaszolva üdvözölte, hogy Klaus Iohannis elnök személyében most van keleti jelölt a NATO főtitkári tisztségére. Kiemelte, hogy napjainkban mindenki az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítéséről beszél, azonban "valahogy az senkinek nem jut eszébe, hogy ha keletről jön a fenyegetés, akkor esetleg legyen keletről a főtitkár is".
Litvánia a legháborúbbpárti
Szijjártó Péter elmondta: ugyancsak hétfőn kemény vitát folytatott litván kollégájával Brüsszelben, és úgy vélekedett, hogy ma Gabrielius Landsbergis "az egyik legháborúpártibb politikus" az európai uniós külügyminiszterek között. "És akárhogy is kiabál valaki velem, akárhogy is agresszívoskodik valaki, én akkor is békepárti maradok" - hangsúlyozta.
"Mi, magyarok békepártiak vagyunk, s nem támogatunk semmilyen olyan intézkedést, amely a háborús eszkaláció veszélyét még inkább növelné. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb béke lenne, mert csakis a békével lehet emberi életeket menteni" - fűzte hozzá.
Elfogadhatatlan a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló ötlet
Korábban Szijjártó Péter Brüsszelben részt vett az európai uniós külügyi tanács ülésén. Elmondta: most ültek össze utoljára a tagállamok miniszterei a választásig, ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának, ami csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne.
"Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét" - mondta, példaként hozva fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.
"Itt pozitívan beszélnek a kezdeményezésről, amely arról szól, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, s itt sajnos az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem határolódtak el a külügyminiszter kollégák" - tette hozzá. Majd figyelmeztetett, hogy az ilyen nyilatkozatoknak, az ilyen őrült ötleteknek háborús időszakban igen veszélyes és tragikus következményeik lehetnek.
„Pontosan értjük is a helyzet alapján, hogy mire vonatkozik ez a javaslat (.) Egyre elviselhetetlenebbek az ukrán emberveszteségek, nem engedik ki a férfiakat Ukrajnából, s most pedig be akarják sorozni az európai fiatalokat a háborúba" - húzta alá.
"És nyilvánvalóan, ahogy az eszkaláció először a szomszédságot üti meg, úgy világosan lehet már szinte hallani az érvelést, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező sorozással a közép-európai, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba" - vélekedett.
"Márpedig mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán-orosz háború frontvonalában, és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk" - fűzte hozzá.
"Határozottan felszólítjuk mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be! El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól! - közölte.
