Mindketten külföldi találkozókon vettek részt hétfőn: a felmérések mindegyikében élen álló Ciolacu Brüsszelben, a második helyért további három jelölttel versenyben álló Ciucă pedig Bécsben tárgyalt.
A rendezvény szervezői szerint valójában a két - egymást is nyíltan támadó - koalíciós párt egyikének vezetője sem szándékozott nyilvános vitába bocsátkozni a többi ellenjelölttel, mert a tévévita számukra megfelelő időpontra történő átütemezését is elhárították, hétfő este pedig - egymást követően - egy konkurens hírtelevízió, az Antena 3-CNN élő választási műsorában vettek részt.
A BBTE és a Digi24 a 14 az elnökjelöltek közül az általuk legesélyesebbnek tartott nyolc politikust hívták meg a hétfői több mint háromórás vitára, hogy a műsorvezetők, az egyetem képviselői, a nézők által felvetett, illetve a másikhoz intézett kérdésekre válaszoljanak témánként másfél perces időkeretben.
A vitában végül öt elnökjelölt vett részt, miután Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje nevű párt elnöke az élő műsorban bejelentette, hogy visszalép az államfőjelötségtől Elena Lasconi, a magát jobbközép pártként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke javára.
A műsorban Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Elena Lasconi, az USR, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, illetve két, az államfői tisztségre függetlenként pályázó volt külügyminiszter, Mircea Geoană és Cristian Diaconescu vázolta, milyen álláspontra helyezkedne román államfőként például az ukrajnai háború, az ország biztonságának szavatolása, a költségvetési hiány mérséklése, a közigazgatási átszervezés, az oktatás, kutatás és egészségügy finanszírozása, a kábítószerfogyasztás visszaszorítása, illetve a szexuális kisebbségek élettársi szerződésének intézményesítése kérdésében.
A meghívottak - akik a felmérések szerint szoros versenyben állnak egymással, hogy melyikük lesz a szociáldemokrata kormányfő kihívója az elnökválasztás második fordulójában - igyekeztek kényelmetlen kérdésekkel zavarba hozni, vagy lejáratni egymást.
A legtöbb pengeváltás Elena Lasconi és ellenfelei között történt, mérsékelt sikerrel. Főleg Geoană hozta nehéz helyzetbe az - államfői hatáskörbe tartozó - külpolitikai és nemzetvédelmi témájú kérdéseivel, felkészültségét és alkalmasságát is kétségbe vonva.
Később Kelemen Hunor is sarokba szorította, amikor kiderült, hogy Lasconi saját pártja óriásmegyék létrehozását és a kis települések összevonását indítványozó törvénytervezetének részleteit sem ismeri. Az RMDSZ elnöke rámutatott: a "közösségek nem fekete lyukak", az önkormányzatokon takarékoskodni próbáló tervezet még távolabb viszi a döntést az emberektől és megnehezíti a hivatali ügyintézést.
Kelemen Hunor a tévévitán kifejtette, hogy Románia legégetőbb gondja a népességfogyás, vezetőinek a fiatal családokat támogató, az elvándorlást megfékező és visszafordító programokat kell sürgősen kidolgozniuk és életbe léptetniük.
George Simion - számos parlamenti botrány főhőse, aki múlt héten is hívatlanul tört be egy másik televízió élő műsorába "megleckéztetni" a kormánypártokat - hétfő este toleráns, kiegyensúlyozott politikusként tüntette fel magát, aki kész bármely választásokon győztes párt jelöltjének kormányalakítási megbízást adni, és tagadta, hogy államfőként ki akarná vezetni Romániát a NATO-ból, vagy az Európai Unióból.
