A közel-keleti konfliktusok és az ENSZ reformja a viták középpontjába
Trump: megállapodás vagy további nyomás Iránra
Donald Trump beszédének egyik központi témája Irán volt. Az amerikai elnök jelezte, Washington továbbra is kész a tárgyalásokra Teheránnal, ugyanakkor súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha nem sikerül megállapodásra jutni. Más országokat is arra szólított fel, hogy fokozzák az Iránra nehezedő gazdasági nyomást. Trump beszéde alatt az iráni küldöttség elhagyta az üléstermet.
Az amerikai elnök később arról számolt be, hogy amerikai és iráni illetékesek mintegy három órán keresztül egyeztettek New Yorkban. A találkozót eredményesnek nevezte, részleteket azonban nem közölt.
Trump az ENSZ-közgyűlés margóján tizenkét közel-keleti ország képviselőivel is tárgyalt, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom és Törökország képviselőivel. Az egyeztetés egyik fő témája az Irán körüli feszültség csökkentése volt.
Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is találkozott. Az energetikai infrastruktúra elleni támadások kölcsönös felfüggesztéséről, Ukrajna téli támogatásáról és légvédelmének megerősítéséről tárgyaltak. Zelenszkij közölte, Ukrajna kész az energetikai tűzszünetre, ha azt Oroszország is vállalja.
Macron Amerika közel-keleti politikáját bírálta
Emmanuel Macron francia elnök elsősorban a közel-keleti helyzettel foglalkozott. Több ponton vitatta Trump értékelését az elmúlt időszak diplomáciai eredményeiről, és bírálta az Egyesült Államok gázai politikáját.
A francia államfő szerint a diplomácia nem korlátozódhat látványos kezdeményezésekre, hanem tartós politikai megoldást kell eredményeznie. Párizs továbbra is a kétállami rendezést tekinti az izraeli–palesztin konfliktus hosszú távú megoldásának.
Macron és Trump Ukrajnáról is egyeztetett. A megbeszélésen egyebek mellett az energetikai és polgári infrastruktúra elleni támadások beszüntetésének lehetősége került szóba.
Erdoğan az ENSZ reformját sürgette
Recep Tayyip Erdoğan török elnök az ENSZ működésének átalakítását sürgette. Szerinte a második világháború után kialakított nemzetközi rendszer már nem tükrözi a jelenlegi világ erőviszonyait.
A török államfő bírálta, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia – vétójoggal rendelkezik. Szerinte nem tartható fenn olyan rendszer, amelyben több mint 190 országot érintő kérdésekben öt állam különleges jogosítványokkal rendelkezik.
Erdoğan a palesztin kérdésről is beszélt. Arra szólította fel a Palesztinát még el nem ismerő államokat, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a nemzetközi közösségtől pedig nagyobb nyomásgyakorlást sürgetett Izraellel szemben.
Guterres: a repedések szakadékokká váltak
António Guterres mandátumának utolsó közgyűlési felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy tovább mélyültek a nemzetközi közösséget megosztó politikai és gazdasági törésvonalak.
Az ENSZ-főtitkár négy meghatározó kihívást emelt ki: a háborúk kérdését, a növekvő egyenlőtlenségeket, a klímaváltozást és a mesterséges intelligencia fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog szabályait valamennyi állammal szemben következetesen kell alkalmazni.
Guterres az ENSZ reformját is sürgette, tarthatatlannak nevezve, hogy Afrika továbbra sem rendelkezik állandó képviselettel a Biztonsági Tanácsban. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban nemzetközi ellenőrzést szorgalmazott, hangsúlyozva, hogy az emberek életét vagy halálát érintő döntések nem kerülhetnek algoritmusok kezébe.
Az ENSZ-közgyűlés általános vitája szeptember 28-áig tart New Yorkban. A felszólalások mellett két- és többoldalú találkozók sorát tartják, amelyek középpontjában az ukrajnai háború, az Irán körüli konfliktus és a közel-keleti helyzet áll.
Nicușor Dan: Románia továbbra is Ukrajna mellett áll
Nicușor Dan szerint az orosz fenyegetés már nem korlátozódik Ukrajnára, Európa kibertámadásokkal, dezinformációval, szabotázzsal és a kritikus infrastruktúra elleni akciókkal zajló hibrid háború célpontja – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlésen. Felidézte a román légtér ismételt megsértését, és leszögezte, Románia mindaddig Ukrajna mellett áll, ameddig szükséges. Az államfő közölte, Románia támogatja a védelmi kiadások GDP-arányos öt százalékra emelését, idén 3,7 százalékot fordít erre. Kiemelte a Románia, Bulgária és Törökország közös fekete-tengeri aknamentesítő műveletét, valamint az Ukrajnával és Moldovával kiépített energetikai összeköttetéseket. Moldovát Románia továbbra is támogatja az orosz dezinformációval, energetikai nyomással és destabilizációs kísérletekkel szemben. Dan a közösségi médiában működő hamis profilok összehangolt tevékenységét is a demokráciát fenyegető veszélynek nevezte.
