Ciolacu biztos, Simion esélyes, Lasconi okozhat még meglepetést

ÖSSZEFOGLALÓ
Az AtlasIntel-felmérés szerint Marcel Ciolacu 24,3, George Simion 15,4, Elena Lasconi pedig 15,3 százalékot ért el – az utóbbi kettő egy-egy százalékpontot emelkedtek az előző, november 14-én közzétett felméréshez képest. A negyedik helyen Nicolae Ciucă (PNL) 12,1 százalékkal, a nyolc nappal ezelőtti felmérésen 10,2 százalékon állt. Mircea Geoană független jelölt tovább zuhan, az ötödik hely az övé 7 százalékkal. További sorrend: Călin Georgescu – 6,2 százalék, Kelemen Hunor – 5,9 százalék, Ana Birchall – 4,2 százalék, Cristian Diaconescu – 3,3 százalék, Cristian Terheș – 2,1 százalék, a többi három jelölt támogatottsága 2 százalék alatti. Mint írtuk: Ludovic Orban, a Jobboldali Erő (FD) jelöltje múlt héten visszalépett Elena Lasconi javára.
Lasconira több férfi szavaz, mint hölgy
Nemek szerint lebontásban megfigyelhető: George Simiont elsősorban a férfi szavazók (19,5 százalék) támogatják, a nőknek mindössze 10,6 százaléka adná rá voksát. Elena Lasconi is több szavazatot kapna a férfiaktól: 15,5 százalék szavazna rá, a nőknek pedig 13,8 százaléka. Ana Birchall esetében látványos az eltérés a nő és férfi szavazók arányát illetően, de fordítottan: az ő esetében előnyben vannak a hölgy-szavazatok (6,6 százalék), míg a férfiaknak csupán 1,6 százaléka támogatná.
A korosztályonkénti eltérések is jelentősek egyes jelöltek esetében: Marcel Ciolacu szavazóinak nagy része a 60-69 éves korosztályhoz tartozik (39,6 százalék), illetve a 70 év felettiekhez (31,9 százalék). George Simion a 18-29 évesek körében a legkedveltebb (20,9 százalék), míg a 70 év felettiek körében 7 százalékra esik vissza. Elena Lasconi ugyanebben a helyzetben van, támogatóinak 35,5 százaléka a 18-29 éves korosztályból kerül ki, és alig 4,6 százaléka a 70+ korosztályból. Nicolae Ciucă is az idősebbek körében népszerűbb: 19,1 százalékot ér el a 60-69 évesek körében, 17 százalékot a 70+ korosztályban, de mindössze 0,7 százalékot a 18-29 évesek körében.
Erősödik a PSD Erdélyben?
Régiók szerint Marcel Ciolacu erőssége a déli megyék (28,2 százalék), George Simioné pedig Bukarest és környéke (24 százalék). Elena Lasconi a legmagasabb pontszámot Moldovában érte el (18,7 százalék). Nicolae Ciucănak szintén délen van a legtöbb támogatója (17,9 százalék). Nem jellemző módon a szociáldemokrata Marcel Ciolacunak a legnagyobb a támogatottsága Erdélyben (21,7 százalék), őt Kelemen Hunor követi 15,6 százalékkal.
Az iskolai végzettséget tekintve van néhány jelölt, aki jobb arányt ér el a felsőfokú végzettségűek körében, mint az alacsonyabban iskolázottak között. Ebben a helyzetben van Elena Lasconi (16,9 százalék vs. 14,1 százalék), Mircea Geoană (9,3 százalék vs. 6 százalék), illetve Kelemen Hunor (6,9 százalék vs. 5,3 százalék).
A jövedelmek szerint Marcel Ciolacu 33,7 százalékos arányt ért el a 3000 és 5000 lej közötti jövedelműek között, George Simion pedig a 3.000 lej alatti jövedelemmel rendelkezők körében élvez magas, 28,6 százalékos támogatottságot. Elena Lasconit a havi 10.000 lejnél többet keresők 19,9 százaléka támogatja. Nicolae Ciucă legjobb eredményét, 16,3 százalékot a 7000-10 000 lejes kategóriában érte el. Mircea Geoană támogatottsága a 3.000-5.000 lejes jövedelmi kategóriában magasabb, 11,3 százalék.
Pîrvulescu: Simion-ellenes összefogás esetén Lasconi továbbjuthat
Cristian Pîrvulescu elemző szerint 70 százalékos esélye van a Ciolacu-Simion forgatókönyvnek, Lasconi csak akkor tud Ciolacuval együtt a döntőbe jutni, ha az első fordulóban a hasznos szavazat elve alapján kialakul egyféle Simion-ellenes összefogás – nyilatkozta a politológus a HotNewsnak a jelöltek hétfő esti televíziós vitáját kommentálva. Szavaiból az derült ki: Simion és Lasconi között valójában nem csak tizedszázalék a különbség, hanem több, tudomása szerint 6-7 százalék.
A beszélgetés rávilágított a jelöltek erényeire és hiányosságaira egyaránt. Elena Lasconi teljesítményéről megjegyezte: a jelölt megnyilvánulásaiból világosan látszott, mennyire felkészületlen. Persze, dicséretes, hogy néhány hónap alatt sikerült bár ennyire is felfuttatni Lasconit, de ennél sokkal több idő kell egy államfőjelölt felépítésére.

“Aki azt hiszi, hogy 2014-ben Klaus Iohannis egyik napról a másikra “robbant be” a köztudatba, az nagyon téved. Iohannis már régóta „készenlétben állt”, még akkor is, ha a liberálisokat meglepte, hogy ő lesz a jelöltjük, de ez egy másik kérdés” - mondta Pîrvulescu.
Ami George Simiont illeti, a politikai elemző úgy véli: nem volt különösebben meggyőző, nem használta ki a tévévita kínálta lehetőségeket a sziporkázásra.
„Meglepett, hogy izgult. Kontrollálta ugyan lámpalázát, de feltűnt, hogy más tévés szerepléseihez képest nehezen találja meg a szavakat, ami nem szokása. Persze viccelődött, ironizált, ezekkel szokta kivágni magát, de nem volt lenyűgöző, viszont nem is követett el nagyobb hibákat. Előadta a színdarabot a háborúval és a Bibliával, de ennyi” - vélekedett Pîrvulescu.
Az elemző a HotNewsnak elmondta: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök - nem meglepő módon - a legmérsékeltebb, a legsemlegesebb és a legóvatosabb volt a jelen levő jelöltek között.
„Ő állt elő a legvilágosabb, legelfogadhatóbb megoldással az ukrán problémára, amely a leginkább összeegyeztethető az EU-tagállamok álláspontjával, kivéve Magyarországot. Bár tisztában van azzal, hogy nincs esélye bekerülni a második fordulóba, ehhez képest tiszteletre méltó teljesítményt nyújtott” - mondta Pîrvulescu.
Ami Geoanăt illeti, álláspontja az ukrajnai béke megkötésére vonatkozóan „tiszta trumpizmus”, erre alapoz különben Simion is – mondta Pîrvulescu, aki szerint Geoană ezzel az álláspontjával Simion pacifistáitól akar elorozni voksokat.
„Geoană a racionális és ésszerű politikus szerepét akarta játszani, különösen, hogy a NATO főtitkárhelyettesi pozíciójából érkezett. Érzékeny pontja azonban a 2009-es moszkvai látogatása, amelyre nem adott meggyőző választ” - magyarázta Pîrvulescu.
Meglátása szerint most már semmi sem állíthatja meg Ciolacu továbbjutását, a Nordis-botrány legfennebb a második fordulóban érintheti – mondta az elemző a szociéldemokrata jelöltről, aki – véleménye szerint – stratégiai okokból maradt távol a vitától. Attól tarthatott – mégpedig joggal – hogy ellenfelei torkának esnek, ha viszont távol marad, akkor kisebb a presztízsveszteség.
Pîrvulescu szertint Ciolacu „profi dzsúdzsucu mester”, ennek a japán harcművészetnek a lényege ugyanis a támadás semlegesítése, ezt a taktikát pedig a szociáldemokrata politikus nagy szakértelemmel műveli. Ciolacunak a továbbjutás miatt nem kell tartania, attól viszont igen, hogy Simion helyett Lasconival kerül össze a második fordulóban, az ugyanis akár a vereségét is okozhatja.
A politológus szerint Nicolae Ciucă esélytelen, még akkor is, ha ott van mögötte pártja, ennek ellenére nem tartja valószínűnek, hogy ledolgozható az a 10-12 százalékos különbség, ami a PNL és a Ciucă támogatottsága között van. „Kész csoda volna!” - tette hozzá.
„Kedvesek, mint a pillangó, de szúrnak, mint a darázs”
A jelöltek a pszichológusnál is „megfordultak”. Gabriel Diaconu pszichiáter a bukaresti Adevărul napilapnak a jelöltek karakterét elemezte.
Marcel Ciolacut tapasztalt politikusnak tartja, akinek egyik fő jellemvonása, hogy tudja, mikor kell beszélni, de pláné, hogy mikor kell hallgatni. Ismeri helyét, szerepét, feladatát a politikában.
Nicolae Ciucă legfőbb előnye, hogy katonaként fegyelmezett, gyenge pontja viszont, hogy tartózkodó, feszengő még a saját párttársai körében is. Sem kommunikációs készséges, sem arcmimikája, gesztusai nem vezetőegyéniségről árulkodnak, küzdeni viszont tud.
Jóllehet a diplomácia területén szép karriert futott be Mircea Geoană, hiszen már 37 éves korában amerikai nagykövet volt - ami nem elhanyagolható módon kapcsolatainak tulajdonítható, hiszen édesapjának fontos pozíciója volt a Ceaușescu-rendszerben, a belpolitikában nem volt zökkenőmentes a pályafutása – emlékeztet Diaconu. „Indulása az elnökválasztáson ennek a frusztrációnak, a be nem teljesült vágynak a jele, hogy ő maga is számítson, nyomot hagyjon a román politikában.” Ő az a politikus, akit paradox módon jobban értékelnek külföldön, mint belföldön – vélekedett a szakember.
Elena Lasconi betölt egy űrt, amit a román politika női szereplői hagytak. Ezeknek jellemzői: „kedvesek, mint a pillangó, de szúrnak, mint a darázs”. Még ha nem is számít hiteles, alkalmas elnökjelöltnek, elsősorban a fiatalok körében van esélye, akik azonosulni tudnak kommunikációs stílusával, optimizmusával – magyarázta Diaconu.
A szakember szerint George Simion maga a cinizmus, a rámenősség, magánemberként azonban meglehetősen félénk, félelemmel teli. Van azonban egy társadalmi réteg, amelyet a mainstream politika elhanyagolt, és amely maximálisan tud azonosulni Simionnal. „Maga is frusztrált, ezért vonzza a frusztrált tömegeket, vélhetően a jövőben is jut neki szerep a román politikában” – fogalmazott a pszichiáter.
KELEMEN HUNOR: A KORMÁNYALAKÍTÁSRÓL SZÓLÓ TÁRGYALÁSOK DECEMBER 9-E UTÁN KEZDŐDNEK
Az államelnök-választások második fordulója után kezdődnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról - jelentette ki az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben. Kelemen Hunor kifejtette, a parlamenti választásokon leadott szavazatok alapján kiszámítják az egyes politikai alakulatok törvényhozóinak számát a leendő parlamentben, majd a megválasztott elnöknek tiszteletben kell tartania azt a demokratikus alapelvet, hogy a legtöbb szavazatszámot elérő párt javasol miniszterelnököt. Mivel várhatóan egyetlen párt sem fogja megkapni a szavazatok 50 százalékát plusz egyet, valószínűleg ismét kormánykoalíció fog alakulni. “Természetesen ha abban a többségben szükség lesz ránk, kormányra lépünk. Erről a miniszterelnök nevesítésekor folynak majd az egyeztetések, nem előtte és nem a két forduló között. Legyen világos: ezek a tárgyalások december 9-e után kezdődnek, nem előtte” - szögezte le az RMDSZ elnöke. Megismételte: egyelőre nem árulhatja el, kit tervez támogatni az elnökválasztások második fordulójában. Azt is elmondta, nem kérte senki, hogy lépjen vissza. “November 24-én várok minden állampolgárt az urnákhoz, és azon leszek, hogy megválasszanak, utána a december elsejei parlamenti választás lesz a prioritásunk, amikor pedig az is lejár, akkor koncentrálunk december 8-ára” - szögezte le.