Femen-aktivisták tüntettel a „Hypocrisy parad” ellen
A jelentős biztonsági intézkedések ellenére - Párizsban mintegy 10 ezer rendőr biztosítja a centenárium ünnepségének helyszíneit - a Femen nőjogi szervezet három aktivistájának sikerült áthatolnia a biztonsági kordonon akkor, amikor Donald Trump konvoja megérkezett.
A tömegbe vegyült félmeztelen nők, akiknek felsőtestén Hypocrisy parad és Gangsta party felirat volt olvasható, átugrották a járda menti biztonsági korlátokat és az úttest felé indultak, amikor az amerikai elnök limuzinja arra haladt. „Franciaország a békét ünnepli ezzel a ceremóniával, de a meghívott államfők fele felelős a világ legtöbb konfliktusáért" - hangoztatták. A nőket s biztonsági emberekazonnal előállították.
Félemeztelen Femen-aktivisták Párizsban
Elsősorban Trumphoz intézte szavait Macron
Az ünnepség kezdetén Franciaországban mindenhol megszólaltak a harangok, éppen úgy, ahogy száz évvel ezelőtt, amikor a fegyverszünet megkötését jelezték. Ünnepi beszédében Emmanuel Macron az első világháborúnak - amelyben szerinte "Európa majdnem öngyilkos lett" - a mai világra vonatkozó tanulságairól beszélt. A francia elnök úgy vélte, hogy a világban ismét a "történelem fenyeget", ezért a béke megőrzésére és "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit. Dicsérte a patriotizmust, amely szerinte "a nacionalizmus és az önzés teljes ellentéte".
"Adjuk össze a reményeinket a félelmeink helyett" - kérte Emmanuel Macron a konfliktusok és a diplomácia multilaterális megközelítése megőrzése érdekében, elsősorban az Európától elforduló Donald Trump amerikai elnökhöz intézve a szavait.
Melania és Donald Trump Angela Merkel társaságában a megemlékezésen
Az Ismeretlen Katona sírján a láng meggyújtását követően az állam- és kormányfők a francia elnöki hivatalba indultak, ahol Emmanuel Macron ebéden látta őket vendégül.
Az amerikai elnök délután a Párizshoz közeli Suresnes amerikai katonai temetőjébe látogatott el, ahol fejet hajtott az első világháborúban elesett amerikai katonák emléke előtt. Donald Trump szombaton az időjárási viszonyokra hivatkozva lemondott egy másik emlékhelyen, az észak-franciaországi belleau-i erdő amerikai katonai temetőjében tervezett koszorúzást.
A német elnök jelenlétében emlékeztek Londonban
Frank-Walter Steinmeier német államfő jelenlétében emlékeztek meg vasárnap Londonban az I. világháborút lezáró tűzszünet századik évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt II. Erzsébet királynő is. Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A briteknél a pipacs a fő jelképe a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek
A vasárnapi rendezvényen, a megemlékezések 100 éves történetében először vett részt és koszorúzott német államfő. Frank-Walter Steinmeier koszorújának elhelyezése után főhajtással tisztelgett a katonaáldozatok előtt. Kabátjára ő is kitűzte a britek által ilyenkor hagyományosan viselt, stilizált pipacsot.
A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.
A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült.
„A győztes mindent visz”
Az első világháborút lezáró békeszerződések a bűnösnek tekintett nemzeteket, mint például Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát erősen megbüntették, egyebek mellett területi csonkításokkal - mondta Ablonczy Balázs az M1 aktuális csatornán vasárnap, a fegyverszünet aláírásának századik évfordulóján. A történész szerint ezzel hosszú európai hagyományt szakítottak meg, korábban ugyanis a legyőzötteknek is viszonylag élhető alkut ajánlottak. Hangsúlyozta, szerinte az országok felbomlása nem a nemzeti mozgalmak, hanem nagyhatalmi szándék eredménye. A "győztes mindent visz" kártékony jelensége pedig megágyazott a második világháborúnak - tette hozzá.
Klaus Johannis és felesége az Elysée palotában
Ferenc pápa: a békébe, ne a háborúba fektessünk be
Az első világháború mindenkihez szigorú figyelmeztetésként szól, hogy utasítsuk el a háború kultúráját és minden törvényes eszközzel vessünk véget a világ számos részét még ma is vérrel szennyező konfliktusoknak - mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.
A katolikus egyházfő az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény századik évfordulóján tartott beszédében hozzátette: úgy tűnik, az emberiség nem tanul a történelemből.
"Miközben az (első világháború) hatalmas tragédiájának összes áldozatáért imádkozunk, mondjuk ki erőteljesen, a békébe, ne a háborúba fektessünk be!"- hangoztatta Ferenc pápa.
Emlékeztetett az első világháború alatti pápa, XV. Benedek szavaira, aki "felesleges mészárlásnak" nevezte az 1918-ban lezárult konfliktust.
