Ebből az alkalomból fogják bemutatni, illetve beiktatni a kolozsvári kolostor házfőnökének dr. Orbán Szabolcs teológiai tanárt, provinciai definitort, valamint templomigazgatónak a Désről érkezett Guia Hugót, ugyanakkor búcsúztatják Sebestyén Antal Albertet, akit Kolozsvárról Désre helyeztek házfőnöki és plébánosi beosztásba, aki odaadó papi szolgálatával elnyerte a kolozsváriak – és nemcsak – szeretetteljes elismerését..
„Rendtartományunk központja továbbra is Kolozsvár marad, de Urbán Erik provinciális több időt fog tölteni a csíksomlyói kolostorunkban, ugyanakkor szándékában áll egy-egy közösségben is hosszabb ideig tartózkodni” – tájékoztatott Orbán Szabolcs atya.
Visszatérve az óvári templomra, az Isten háza a reformáció idején az unitáriusok temploma lett. A ferencesek 1727-ben kapták meg, miután a jezsuiták 1724-ben átköltöztek az időközben felépített Egyetem/Universităţii utcai templomukba. Természetesen a templomban évszázadok óta megtartják mind Assisi Szent Ferenc, mind Páduai Szent Antal ünnepét is.
Augusztus 5-e a római Santa Maria Maggiore pápai bazilika felszentelésének ünnepnapja is. Erre utal latin neve: Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives. III. Sixtus pápa az efezusi zsinat, 431 után építtette az Istenanya tiszteletére. Ez az első templom, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A felszentelés dátumát a Jeromos Martyrologium jegyzi. Az ünnepet 1568-ban vette fel V. Pius pápa a Római Kalendáriumba.
A templom helyét a 14. századi legenda szerint maga a Szűzanya határozta meg. III. Sixtus pápa és egy előkelő római úr egy éjszaka ugyanazt az álmot látta: a Szűzanya hóval jelölte meg az építendő templom helyét. Másnap reggel, az év egyik legforróbb napján, augusztus 5-én, mindketten megtalálták a havat a római Esquilinus domb tetején. Ez a csoda döntötte el a templom helyét.
Az ősi római hagyomány szerint a Santa Maria Maggiore pápai bazilika kegyképét Szent Lukács evangélista festette. Nagyon sokáig egyházi büntetés – pápai tilalom – tiltotta lemásolását. Első ízben 1570-ben engedélyezték másolat készítését. Nagy Szent Gergely pápa (590–604) egy pestisjárvány idején elrendelte, hogy a képet körmenetben hordozzák körül a városban. Ő maga is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint, amikor a körmenet Hadrianus császár síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: „Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz, alleluja!”
Szent Mihály főangyalt is látták, amint kardját hüvelyébe tette, annak jeleként, hogy a járvány véget ért. E jelenés emlékére Angyalvárra változtatták a Hadrianus-mauzóleum nevét.
A Müncheni-kódexben az ünnep „Havi Bódoganya”, a Batthyány-kódex naptára szerint „Havi Boldog Asszony”. A tisztelet talán legkorábbi emléke magyar nyelvterületen a szeged-alsóvári Havi Boldogasszony-templom, valószínűleg a legrégibbek közé tartozik Közép-Európában is.
Ugyanakkor Savoyai Jenő hercegnek 1716. agusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján aratott döntő fontosságú péterváradi győzelme után az ünnep tartalma a töröktől védő jelentéssel is gazdagodott.
A kolozsvári ferences templomban látható legértékesebb mű a Havas Boldogasszony festmény, amely a római, fára festett képnek a másolata. Az alján található felirat igazolása szerint „Vera effigies S. Mariae Maioris ad Nives – a Havas Boldogasszony valóságos képe”. Ettinger Mária rendelte és készíttette el 1730-ban egy brassói művésszel. Az adományozó annyi szeretettel és odaadással tisztelte ezt a napjainkban is megcsodálható főoltárképet, hogy gondozásáról is rendelkezett. A festményen a dicsfényben tündöklő Mária és a Kisjézus felett két angyalka; egyik kezével a liliomos koronát, másikkal pedig füstölőt tart. A korona ábrázolása Máriára utal, akit a Mennyek Királynőjeként tisztelünk.
