Hunyadi János 575 éves templomát ünnepelték Tövisen

Mária-napi búcsút szerveztek az építtető és a védőszent tiszteletére (alc.)

Egykor várfallal volt körülvéve a templom
Zsúfolásig megtelt szombat délután az 1449-ben épült tövisi római katolikus műemléktemplom, amelyet Hunyadi János a marosszentimrei és a nagyszebeni csata emlékére építtetett és a Szűzanya oltalmába ajánlott. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kerekes László, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja.

Az ünnepség kezdetén Hălălaie Óvári Margit, nyugalmazott tövisi fogorvos ismertette a templom történetét. 

Kerekes László segédpüspök, Hunyadi vallásosságára utalva kiemelte: „Nehéz időkben templomot építettek, hogy rá tudjanak tekinteni a Boldogságos Szűzanyára és reménységgel élhessenek tovább”.

Homíliájában Horváth István borbándi plébános is utalt a követendő példák fontosságára. Szűz Mária a legelső a szentek között, az általa tanúsított alázatosság és szerénység vonzó erények a mindenkori hívek számára; ő az, aki megóvhat bennünket az egyre több veszéllyel fenyegető világban. 

Az Ave Maria felhangzása után Szász János tövisi római katolikus plébános megköszönte, hogy a zarándokokkal közösen köszönthették a Szűzanyát. Kerekes László segédpüspök áldást osztott, majd pedig a pápai és a magyar himnusz csendült fel.

A búcsú a templom udvarán megrendezett szeretetvendégséggel ért véget. 

Az ünnepség helyszínéül szolgáló templom  a római katolikus egyház és az erdélyi  magyarság egyik figyelereméltó emlékműve. A hagyomány szerint Hunyadi János az 1442-ben vesztes, majd későbbiekben a nagyszebeni győzelemmel koronázott marosszentimrei csata emlékére három templomot épített: Marosszentimrén, Tövisen és Alsóorbón. A három templomnak különböző sorsa lett: az alsóorbóinak már csak a romjai maradtak fent (ezeket a figyelmes utazó megtekintheti a Nagyenyed–Gyulafehévár főúton), a marosszentimrei a református egyházé lett, csak a tövisi maradt meg római katolikusnak.

A gótikus templom építését egy Konrád nevű brassói kőművesmester végezte a fogarasi Sárkánybirtok feléért. A templom belsejét barokk boltozat fedi. A keskeny, hosszú szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A sekrestyébe csúcsíves ajtó vezet. A helyiséget kettősen hornyolt bordájú csillagboltozat fedi, amelynek közepén az Agnus Deit ábrázoló zárókő jelenik meg. A sekrestyéből nyugat felé nyílik a Hunyadi-címeres zárókővel ellátott toronyaljban kialakított helyiség. A templom neogótikus oltárát 1895-ben magyarigeni kőből faragták.

Az adatok várépítésről is tanúskodnak, amiből kitűnik, hogy egykor várfallal volt körülvéve a templom, ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. 

A templomhoz egy emeletes kolostort is építettek, ahova Hunyadi obszerváns ferenceseket telepített. A rendház falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki itt töltötte 1455 karácsonyát. Itt élt Judit nővér is, akinek részére Nyújtódi András székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordította az ószövetségi Judit könyvét. A ferencesek 1554-ig maradtak itt, amikor a reformáció következtében elhagyták a kolostort és a templomot. A törökök lerombolták a kolostort, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben minoritákat hozott a kolostorba. 1603-ban, Basta György idején, a templom a kolostorral együtt leégett. Apor István erdélyi kincstartó hozatta helyre, és a kolostort csak egy szinttel építtette vissza. Szintén Apor István 1701-ben, súlyos betegségéből való felgyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva, pálos szerzeteseket telepített a kolostorba. A templom középkori emléke egy feszület. A hagyomány szerint egy vallástalan ember a Marosban halászott, és ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta vissza, de másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért és Tövis főterén kápolnát épített, amelyben elhelyezte a kihalászott keresztet. 1937-ben a kápolnát lebontották, hogy helyére görög katolikus templomot építsenek. Anyagát a plébánián helyezték el, a feszületet pedig a templomban.

1895-ben a megújított templom három kőoltárt kapott, amelyek ma is állnak. Ugyanebben az időben készült a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. A mellékoltárok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, Kirsch Aladár budapesti festőművész készítette őket. A 18. századból való a Boldogságos Szüzet ábrázoló régi oltárkép is. A Szent Antal-szobor Visky Károlyné adománya 1902-ből.

Az egykori kolostor épületét kulturális turizmus céljával hasznosítja a helyi közösség.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Lábát törte egy magyarországi nő pénteken a Székelykőn, a mentés nehézkesen zajlott az eső után rendkívül csúszóssá váló kövek miatt – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség. 

A Fehér megyei Salvamont-Salvaspeo szolgálat képviselői szerint egy 50 év körüli nő esett el, és szenvedett lábtörést a Torockó fölött magasló Székelykő túraösvényén. 

“Nehéz volt a mentés az eső nyomán rendkívül csúszóssá váló ösvényen” –mondták a hegyimentők. 

A turistát a nagyenyedi SMURD csapata szállította kórházba.

Közhír