Ma Szent József pátriárkát, a Boldogságos Szűz Mária jegyesét ünnepeljük

Szent József szobor
Szent József szobor a néhai Báthory-Apor Szeminárium – jelenleg a Báthory-líceum kisépülete – bejárata fölött (A SZERZŐ FELVÉTELE)
Ma Szent József pátriárka, a Boldogságos Szűz Mária jegyesének főünnepe. Személye számunkra fokozottan kedves, magyar nyelvterületen is minden időben nagyon népszerű volt a József keresztnév a gazdagok és a szegények körében egyaránt. Jakubinyi György nyugalmazott érsek József szentek a katolikus egyházban című összeállításában nyomatékosítja: „Mivel Isten Fia nevelőatyja, Szent Józsefnek protodulia (elsődleges tisztelet) jár ki, míg a Szűzanyának hüperdulia (felső tisztelet). Boldog IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Józsefet az Anyaszentegyház védőszentjévé tette.”

Kolozsváron és környékén az Írisz-telepi, Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomban kezdjük meg a templombúcsúk sorozatát, a ma este 6 órakor kezdődő búcsús szentmisével, főcelebráns Holló László egyetemi professzor, igét hirdet Nagy Károly kolozsvári ferences templomigazgató. Ez az Istenháza a Jakab Gábor, pápai káplán által pasztorált kerekdombi plébánia filiája. 

Holnap, szerdán este 6 órakor tartják a Kolozs megyei Egeres-gyártelepi kápolna (ellátják Jegenyéről) búcsúját, amelynek főcelebránsa és szónoka Orbán Szabolcs ferences, teológiai tanár – tájékoztatott Kádár István plébános. 

A Szentírásban olvasható gyermektörténetek szerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott”. Jegyességre lépett a fiatal, szintén dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Emiatt megrendült, de álmában biztatást kapott, hogy ne féljen feleségül venni Máriát, hiszen „a benne fogant élet a Szentlélektől van”. Apai szerepéből adódóan ő adta a Gyermeknek a Jézus nevet. 

Máté evangélista is részletesen ismerteti Szent József Dávid királytól való származását. Teológiai vélemények szerint nem mindig apáról fiúra való levezetésre utal a „nemzette” kifejezés, hanem előfordulnak benne örökbefogadási esetek is. Mindenesetre József Dávid házának egy elszegényedett vonalából származott. 

varosnapokHirdetés

A görög bibliafordításban József foglalkozását a „tektón” szó jelöli, amit ácsnak szokás értelmezni, bár lehet, hogy a görög szó itt építőmestert jelent. Ugyancsak Máténál olvassuk az alábbiakat József és Mária jegyességéről: „Jézusnak ez az eredete: Anyja, Mária, József jegyese még egybekelésük előtt méhében fogant a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, és mivel Máriát nem akarta hírbe hozni, az volt a szándéka, hogy titokban bocsátja el. Miközben ezen gondolkodott, álmában megjelent az Úr angyala, és így szólt: »József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a Szentlélektől van áldott állapotban. Fiút fog szülni, akit te Jézusnak nevezel, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől.«” Álmából felébredve József teljesítette az Úr angyalának parancsát. 

Tehát vérségi, azaz biológiai kapcsolat nincs József és Jézus között. Az egyiptomi menekülésen és a Jézus gyermekkorára történő utalásokon kívül József alig szerepel az evangéliumokban. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával valósította meg, de József nem is fogadta gyermekévé Jézust. Újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant. Tehát József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg. 

Jézus számára József sokkal több volt, mint egyszerű nevelőapa, hiszen a szó szoros értelmében nagy üdvtörténeti szerep jutott neki. Az ő közvetítésével lépett kapcsolatba Jézus üdvtörténetileg az Ószövetséggel, mivel ennek az ószövetségi üdvrendnek a lényege az Ábrahámi örökség volt. Jézus átvette Józseftől ezt az örökséget, mivel ő lett az ószövetségi üdvrend beteljesedése. 

A Szent Család fejeként az Egyetemes Egyház patrónusának tekintjük. Védőszentje továbbá a munkásoknak – mivel maga is kétkezi munkás volt –, az utazóknak (a Szent Család egyiptomi menekülése következtében), és nem utolsó sorban a „jó halálé”, mivel a hagyomány szerint előbb halt meg, mint Jézus és Mária.

Kevesen tudják, hogy Szent József a világ országai közül Ausztria, Csehország, Belgium, Kanada, Mexikó, Peru, Oroszország, valamint a dél-vietnami keresztények és a kínai missziók patrónusa. 

Szilvásy László piarista szerzetespap írja róla az idei Emmausz – piarista evangéliumos könyvben: „Józsefről nagyon keveset tudunk, de amit a mai evangélium Szent Máté könyvéből elénk tár az rendkívüli. Ha elbocsájtja Máriát, ahogyan tervezte, az is elég szégyenletes helyzet számára. Ha elfogadja a szerepet, amelyet Isten kér tőle, akkor úgy kell az apaságot megélnie, hogy közben nem a saját gyermekét neveli fel. József hite és bizalma Isten terve és Mária iránt egészen elképesztő és szerepét nem lehet eléggé értékelni: nélküle, az ő nagylelkűsége és hűsége nélkül nem valósulhatott volna meg abban a formában Isten terve, ahogyan ma ismerjük. Amikor Jézus az Atyáról beszél, akkor biztosak lehetünk benne, hogy abban az atyaképben a földi életében megtapasztalt atyai elfogadás és szeretet is benne volt, amit Józsefben tapasztalhatott meg. Biztosan sok nehézséget kellett hordoznia Józsefnek, biztosan voltak köztük is emberi feszültségek és konfliktusok Máriával, de egész életük egyetlen nagy közös igen volt Istenre.”  

A Római Katolikus (Nyugati) Egyház legtöbb naptárának tanúsága szerint a X. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át és először 1479-ben, majd 1621-ben felvették az általános naptárba. 

A művészi ábrázolásokon általában Máriával és a Kisdeddel láthatjuk, vagy idős férfiként, kezében liliommal, máshol az ácsmesterség valamilyen szerszámával.