Megtérése után eleinte bolondnak nézték Ferencet, de komoly vallásossága hamar eloszlatta ezt a véleményt és rövidesen valóban „utána ment a világ”. Ferenc elhagyta a világot, hogy egyedül Istennek szolgáljon. Ezért 1209. április 15-én megalapította a Kisebb Testvérek Rendjét (Ordo Fratrum Minorum), amelyet III. Honorius pápa hagyott jóvá 1224-ben. Köszöntésük Pax et Bonum (Áldás és békesség).
A búcsús szentmisén az oltár elé kihelyezték az Assisi Szent Ferenc (1181/82–1226) szerzetesi öltözetének pici szövetdarabkáját tartalmazó hiteles ereklyéjét. Amint Orbán Szabolcs házfőnök atyától, a Gyulafehérvári Pasztorálteológiai Intézet egyetemi tanárától megtudtuk, felirata szerint a díszes barokk ereklyetartó 1826-ban, Bécsben készült. Eredetileg a híres máriaradnai ferences kegytemplom tulajdonában volt, majd körülbelül 20 éve hozták Kolozsvárra, amikor a radnai Istenháza és a rendház épületei a Ferences Rendtől átkerültek a temesvári római katolikus egyházmegye tulajdonába.
Az Assisi Szent Ferenc szerzetesi öltözetének szövetdarabkáját tartalmazó ereklye
Páter Bakó Béla Pál, a kolozsvári rendház tagja szentbeszédében rámutatott arra, hogy értékes örökségünk közé tartoznak Szent Ferenc, a Poverello (Isten Szegénykéje) írásai, valamint a közel 800 éve róla lejegyzettek. Kicsoda Szent Ferenc gyönyörű műve, a Naphimnusz alapján? Külsőre a Naphimnusz egy csodálatos költemény, imádság, a teremtett világ és a fény dicsérete – mondta a szónok, aki a továbbiakban a Naphimnusz alapján rávilágított Szent Ferenc lelkületének, életszentségének hét forrására. Ferenc mindenben Isten irányába tájolódott, felé fordította tekintetét és figyelmét. A Teremtőre való tájolódás pedig minden ember esetében megtérést jelent. Hogyan valósította ezt meg? Magasztalta Istent, ami egyenlő Isten iránti szeretetével. Tudatosan és alázattal hajtott fejet a Mindenható előtt. Örömmel adott hálát azért, amit megváltoztatott életében. Szent Ferenc jelleméhez tartozott, hogy mély elismeréssel adózott a körülötte lévő dolgokért és minden létezőért. Isten Szegénykéje mindent értékelt és szépnek látott, imádva a Teremtőt a fizikai életért, a környezetért.
Szent Ferenc a földet Anyának értékelte és tisztelte rendeltetését. Mondhatni örökségül hagyta ránk, hogy ez alapvető fontosságú nemcsak a föld, a teremtett világ részére, hanem minden keresztény számára, tudatosítva ajándék értékét. Ezért aktuális Ferenc lelkisége ma is. Ezt kéne minden nemzedéknek életébe beágyazni. Tanuljunk meg a Poverello példájára ráfigyelni az ember és az élet lényegére – hangsúlyozta a szónok. Mindezzel egyidőben Szent Ferenc az átmenetet, a halált is rendjén valónak találta, hiszen az élet és a halál egy tőről fakad. Szerinte aki bűnbánatot tart, annak könnyű megválni a földi élettől. Szent Ferenc meggyőződéssel hitt az örök életben, amit Krisztus nekünk kereszthalálával kivívott. Vallotta: minden, ami hozzánk kapcsolódik, legyen olyan, hogy Isten szolgálatává váljon. Ő személy szerint ezt egyszerűséggel, önátadással és szolgálattal valósította meg. Ezek segítségével napjaink embere is meg tudja élni a ferences lelkiség gyökereit – összegezte Pál atya, akiről tudnunk kell, hogy Bakó Béla Pál atya huszonegy évvel ezelőtt alapította meg a Marosvásárhelyen működő Szent Erzsébet Egyesületet, ahol jelenleg 32 szociálisan árva gyermeket gondoznak.
Nagy Károly ferences templomigazgató a búcsús szentmise végén rámutatott arra, hogy Szent Ferenc számára Isten volt a Legfőbb Jó. Ugyanakkor Isten bennünket is jónak teremtett, ezt kell kitartóan keresnünk egymásban. Erre tanít Szent Ferenc, aki még az állatot is testvérnek tartotta.
