Mint írják, a megnyitón az ünnepi köszöntőket követően a budapesti Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című produkcióját láthatja a közönség Juhász Zsolt rendezésében. A közleményben kiemelik: a formáció évekre visszatekintő általános törekvése, hogy a néptáncot kiemelje a műfaj megszokott színpadi kereteiből, és olyan összetett táncszínházi előadásokat hozzon létre, amelyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukban, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét. „Ez alapján készült el a nyitógálán bemutatásra kerülő előadás is, amely színpadi keretek között idézi meg Kalotaszeg tájegységének különleges és egyedi vonásait, a levegő csodálatos tisztaságát, a dombok szeszélyes vonalait, a szántók, a kaszálók színfoltjait, a különleges és a világon egyedi viselet- és táncbéli gazdagságát” – írják, hozzátéve: a nyitógálán való részvétel ingyenes, a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik.
Szerelmünk, Kalotaszeg. Fotó: Dusa Gábor
Ugyancsak a színház nagytermében látható augusztus 16-án este héttől – a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében – a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című egyfelvonásos táncdrámája Egerházi Attila rendező-koreográfus színrevitelében. Az alkotók nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be a magyar nemzet szétszakítottságát, valamint a mindenkori politika és háború embert próbáló és a történelmet visszafordíthatatlanul alakító hatásait – fogalmaz a közlemény.
Kolozsvári- és vendégelőadások
A kolozsvári társulat idén több előadással is bekapcsolódik a magyar napok programsorozatába, a sétatéri színház produkciói mellett pedig az érdeklődők vendégelőadásokat is megtekinthetnek (belépőjegyek augusztus 7-ig online vásárolhatók a www.biletmaster.ro weboldalon, augusztus 8-tól pedig a színház jegypénztárában is).
Augusztus 16-án este nyolctól a színház stúdiótermében a Gyulai Várszínház vendégelőadása, a Szilágyi Enikő által írt, rendezett és előadott Mi lennék nélküled? című egyéni est tekinthető meg, amely Jászai Mari naplója és vallomásai mellett Szilágyi Enikő egyéni reflexióiból született. Az előadásban elhangzanak Babits Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szőcs Géza versei és szövegrészletei is. Mint írják, a Jászai Mari emlékét megidéző előadás tükröt kíván tartani a jelen kulturális életnek, a nemzetét és nemzete érdekeit megtagadóknak, illetve az azt féltve óvóknak. Hogyan látta száz évvel ezelőtt, és hogyan látja ma egy magyar színművész a színház, az anyanyelv és a nemzeti kultúra fontosságát, szakmájának kiküszöbölhetetlen nehézségeit, az igazságkeresés konfliktusait, a művészi minőség igenléséért folytatott nemes harcot, a protekcionizmus elleni kétségbeesett küzdelmet, amelyet a szakmai elismertség és siker sem feledtethet? Hogyan lehet – ha lehet – megmaradni nemzeti értékőrzőnek a globalizáció mindent elsodró viharában? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szembesíti nézőit a Gyulai Várszínház előadása.
Szerdán, augusztus 17-én este nyolctól a stúdióteremben a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkcióját, az évad végén nagy sikerrel bemutatott Ifjú barbárok című előadást lehet megtekinteni ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján jött létre, különleges színfoltja pedig, hogy élőben kíséri a Tokos zenekar. „Bartók Béla nagyhatású zongoraművét Allegro Barbaronak nevezi el, afféle öngúnyként, hiszen kritikusai rengetegszer írták róla, hogy úgy csapdossa a zongorát, mint valami barbár. Egyáltalán nem értették a zenéjét, szinte az amerikai »jazz-buborék« volt az első, amely egészében átláthatta Bartók zsenialitását. Ma, ha valaki nem úszik az árral, azt hasonlóképp barbárnak nézik, pedig jól látható, hogy a világ árja nem a legjobb mederben halad. Bátorítást kell adnunk egymásnak és mindazoknak, akik megpróbálnak új utakon járni” – jegyzi meg Vecsei H. Miklós az előadás műsorfüzetében.
Ifjú barbárok. Fotó: Biró István
Csütörtökön, augusztus 18-án este hét órától a színház stúdiótermében ifj. Vidnyánszky Attila első kolozsvári rendezése, a Rómeó és Júlia című előadás látható, amelyet a rendező a 2020/2021-es évadban állított színpadra. A produkciót azóta is töretlen sikerrel, folyamatos teltházzal játssza a kolozsvári magyar színház – írják.
A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án este héttől a színház nagytermében a hosszú évek után Kolozsvárra visszatérő budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású produkciója, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltán által koreografált Csíksomlyói passió látható, amely „keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet”. Mint írják, a produkció olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, amelyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, amelyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő. A Csíksomlyói passió főbb szerepeiben Berecz András, Tóth Auguszta, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Barta Ágnes, Horváth Lajos Ottó, Schnell Ádám, Barta Ágnes, Farkas Dénes, Ács Eszter, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, valamint Szabó Sebestyén László látható.
Csíksomlyói passió. Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Gálaműsor Kolozsvár Főterén
A Kolozsvári Magyar Napok záróeseményének idén is a főtéri nagyszínpad ad helyet, ahol – műsorváltozás miatt – a korábban meghirdetett A csárdáskirálynő című előadás helyett a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című gálaestje látható. 2020-ban, a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója indította útjára az Összetartozunk című programsorozatot, amely során az operett, mint a legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és az elcsatolt területek között. „Ezzel az adósságtörlesztéssel tartozunk mind saját magunk, mind elcsatolt nemzettársaink felé. A nemes feladat szolgálatába pedig a szavakon túl a tetteket állítjuk, kulturális missziónkat és a zene univerzális, egyetemes nyelvét” – fogalmazott korábban az operettszínház főigazgatója. A gálaest folyamán a magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek örökzöldjei csendülnek fel a Budapesti Operettszínház szólistáinak – Fischl Mónika, Kiss Diána, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Peller Károly és Laki Péter – előadásában. Közreműködik a Budapesti Operettszínház ének-, balett- és zenekara.
(Borítókép: Összetartozunk. Fotó: Gordon Eszter)
