Valláscooltúra: vallásról a 21. században

Valláscooltúra: vallásról a 21. században
Vallásról manapság háromféle forrásból hallunk a sajtóban és közbeszédben: egyházi forrásokból, politikai pártok vallásos propagandájából, vagy vehemens vallásellenes mozgalmak részéről. Míg az egyházi források egy émikus, belső és elsősorban teológiai világnézet felől kommunikálnak vallásról, a politika és a kritikus, egyház- és nemegyszer vallásellenes mozgalmak az étikus, külső szemlélő pozíciójából használják fel vagy értelmezik újra a vallásos jelenségeket és intézményeket. A három megközelítés definíciójánál fogva szubjektív, de jól mutatja azt, hogy a vallás, vallásosság fogalma és jelensége továbbra is nagy tömegeket és változatos csoportokat foglalkoztató téma. A szekuralizmus régi hívei tehát abban radikálisan tévedtek, amikor azt hitték, hogy a 21. század vallástalan társadalom lesz: ugyan a templomba járók száma a nyugati civilizációban (Európa, Egyesült Államok) radikálisan csökken, az egyházkritikusok száma pedig nő, a vallásos jelenségek (természetfeletti jelenségekbe vetett hit, újfajta istenképek, imák, spiritualitás kortárs formái, lélektan, valláspótló jelenségek) ma reneszánszukat élik a világ szinte minden táján.

Ezt a társadalmat nemegyszer megosztó kettőséget a vallás kortárs szerepéről és 21. századi jövőjéről szóló párbeszéddel lehet áthidalni, amelyhez kiváló lehetőséget biztosít a vallástudomány, mint tudományos és egyetemi diszciplína. A vallás, mint az emberiség egyetemes társadalmi, kulturális és szellemtörténeti jelenségét kutató tudományág mifelénk továbbra is nehézségekbe ütközik és konferenciáktól a közbeszéden át legitimitását kell bizonyítania, pedig szerepéről számos neves kutató és közel másfél évszázados tudománytörténete tanúskodik Max Müllertől, Max Weberen át Eliadéig és Jonathan Z. Smith munkásságáig. Társadalmunk tele van olyan jelenségekkel, ahol a vallás változatos formában köszönt ránk: Oroszország háborújának ortodox ideológiájában, kulturális turizmusunk vallásos helyszínein, történelmi örökségünk vallásos emlékeiben, családjaink, barátaink és tágabb közösségeink változatos, nemegyszer egymással szemben álló vallásos identitásában. Ezen jelenkori és múltbeli jelenségek kutatása a vallástudomány feladata a világ számos egyetemén, elsősorban az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában, de szerencsére néhány közép-európai egyetemen, így a Szegedi Tudományegyetemen is van ennek több évtizedes hagyománya már. A vallástudományi kutatásokat azonban ritkán sikerül a nagyközönség elé tárni, hiszen keveseknek adatott meg az a közértelmiségi nimbusz, mint amivel Eliade, Kerényi, Campbell vagy Culianu rendelkezett. A legtöbb esetben a kutatás eredményei megmaradnak a szakmai fórumok elefántcsonttornyában, így számos értékes tudományos eredmény nem kerül bemutatásra a nagyközönség számára. Pedig ez lenne a célja a közösségi tudománynak (Citizen science), amely élő kapcsolatot teremt nagyközönség és tudományok között. Élő kapcsolat alatt pedig nem dogmatikus szcientizmust értünk, hanem közérthető, valódi párbeszédet és ismeretterjesztést, amely türelmet, odaadást és közös nyelvet igényel mindkét részről.

Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszé­kének Valláscooltúra című projektje (www.vallascooltura.com) az első olyan magyar nyelvű kezdeményezés, amely 21. században aktuális, generációktól független témákat mutat be előadások és beszélgetések formájában. A projekt a kultúrtudományi és vallástudományi népszerűsités műfajában készült, amelynek nemzetközi példái ma óriási népszerűségnek örvendenek és meghatározó hangjai a kortárs vallástudományi párbeszédnek (Religious Studies Project, Religion for Breakfast – angol nyelvű népszerűsítő oldalak). Célcsoportunk változatos, transzgenerációs, amely középiskolásoktól az egyetemistákon át az idősebb generációkig minden olyan magyar anyanyelvű érdeklődőhöz szól, akik figyelemmel követik a kortárs Európa és a globális vallási jelenségeket. A projekt a kortárs európai vallásosság és konfliktuskutatás főbb témáit fogja érinteni. A kortárs tudományos-ismeretterjesztés legnépszerűbb műfajában, videó (YouTube) és hanganyagban (Spotify podcast) mutat be 24 olyan témát, amelyről nagyon sok tévhit és féligazság terjed. Az érdeklődők új és talán szokatlan, meghökkentő információkat fognak hallani az UFO-vallásról, Mithras római kultuszáról, összeesküvés-elméletekről, mint valláspótló jelenségekről, euroiszlám kérdésköréről, a magyar vallástudomány helyzetéről és jövőjéről, keleti spiritualitásról, memetika és vallás kapcsolatáról, fesztiválvallásokról, vallási turizmusról, kereszténység és szexuális kisebbségek kérdésköréről.

A projekt előadásai remélhetőleg egy hosszú sorozat első részei, amelyek új, tudományos, de közérthető, az eddig megszokottaktól eltérő diskurzust tudnak nyitni társadalmunk vallási, egyetemes jelenségeiről. A külföldi esettanulmányok –, amelyeket nemegyszer elismert vallástörténészek, kutatók szerkesztenek – azt mutatják, hogy vallásokról és vallásos jelenségekről beszélni ma is „cool”, menő és lehet ezt tudományos módszerekkel vizsgálni úgy, hogy azt a nagyközönség több százezres követőszámmal hálálja meg.

varosnapokHirdetés