Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó éves beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről.
Klímasemleges kontinens 2050-re
A több mint egyórás felszólalásban egyebek között kifejtette: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy "a zöld átmenetet lendületbe hozza" - fogalmazott.
Szigorítás a Kínából érkező elektromos járművekre
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan.
Ez torzítja a piacot, ezért a bizottság szubvencióellenes intézkedéseket kezdeményez a Kínából érkező elektromos járművek ellen - jelentette be. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos a Kínával folytatott kommunikáció és a párbeszéd fenntartása, mert számos témában együtt kell működni Pekinggel.
Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos a Kínával folytatott kommunikáció és a párbeszéd fenntartása, mert számos témában együtt kell működni Pekinggel.
Szükség van a képzett migrációra
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz. "Ahelyett, hogy emberek milliói keresnének munkát, munkahelyek milliói keresnek embereket" - fogalmazott.
Mint mondta, a munkaerő- és készséghiány rekordszintet ér el Európában, a kis-és középvállalkozások mintegy 74 százaléka hiánnyal küzd szakképzett munkaerőből. "Javítanunk kell tehát a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és szükségünk van a képzett migrációra" - emelte ki.
Az energiaválsággal kapcsolatban azt mondta: Oroszország fegyverként használja a gázt, de Európának sikerült átvészelnie a telet, mert egységes maradt, egyesítette keresletét és közösen vásárolt energiát.
Beszélt a bizottsági elnök a mesterséges intelligenciáról is, leszögezve egyebek között, hogy az "gyorsabban fejlődik, mint akár még a fejlesztői is gondolták". "Úgy vélem, hogy Európának a partnerekkel együtt vezető szerepet kell vállalnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó új globális keretrendszer kidolgozásában, amely védőkorlátokra, irányításra és az innováció koordinálására épülne" - jelentette ki.
Tovább támogatja az EU Ukrajnát
Nagy hangsúlyt fektetett a bizottsági elnök Ukrajna további támogatásra is az orosz erők elleni küzdelmében. Bejelentette, hogy az EU az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbítását javasolja, és négy év alatt további 50 milliárd euró támogatást szán beruházásokra és reformokra.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna, de a Nyugat-Balkán jövője is az Európai Unióban van. "Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót" - emelte ki.
Romániának és Bulgáriának Schengenben a helyük
Beszédében elmondta azt is: Románia és Bulgária bebizonyította, hogy a schengeni övezetben van a helyük, és a két ország "haladéktalan" befogadása mellett foglalt állást.
Köszöntet mondott Romániának és Bulgáriának, amiért mind menekültügyi, mind visszaküldési rendszerükben "a legjobb gyakorlatokat alkalmazzák". "Bulgária és Románia bebizonyította, hogy a schengeni övezetben van a helyük. Haladéktalanul fogadjuk be őket" - fogalmazott.
Az EB elnöke beszédében az Europol, az Eurojust és a Frontex szervezetek megerősítése mellett érvelt, hogy felléphessenek az emberkereskedőkkel szemben. Bejelentette azt is, hogy az EB nemzetközi konferenciát szervez az embercsempészetről. "Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az érzéketlen, gyilkos üzletnek" - tette hozzá.
