Ukrajnáról és Európa szerepéről egyeztettek uniós vezetők Párizsban
Keir Starmer brit miniszterelnök a megbeszéléseken kijelentette, hogy Európának szerepet kell kapnia az ukrajnai háború befejezéséhez vezető folyamatban, de ahhoz, hogy bármilyen jövőbeli biztonsági garanciát lehessen nyújtani Ukrajnának, ahhoz „amerikai háttértámogatásra” van szükség. A brit politikus szerint csak az Egyesült Államok biztonsági garanciavállalása akadályozhatja meg, hogy Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát.
Starmer hétfő esti nyilatkozatában megerősítette: Nagy-Britannia kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába, ha megállapodás születik a tartós békéről. Kifejtette továbbá azt is, hogy „az amerikai kormányzat legutóbbi – a müncheni biztonsági konferencián tett– nyilatkozatai nem érhetnek meglepetésként”, és hogy Európának „felelősséget kell vállalnia” biztonságáért.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán Párizsba összehívott rendkívüli európai biztonsági tanácskozás után kijelentette, hogy Európa és az Egyesült Államok viszonya új szakaszhoz érkezett. „A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk” – mondta Tusk újságíróknak. Kiemelte: Ukrajna és Európa nélkül nem szabad döntéseket hozni a háború lezárása kapcsán.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök az értekezletet követően újságírói kérdésre, hogy mi jelenleg a legnagyobb fenyegetés az európai kontinensre nézve, azt válaszolta, hogy „Oroszország és birodalmi álmai.” „Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak arra, hogy újra mozgósítson és megtámadja Ukrajnát vagy egy másik európai országot” – tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott, hogy „kissé irritálják” az ukrajnai béke elérése körüli viták. Mint mondta, „az emberek itt az eredmények lehetséges változatairól beszélnek Ukrajna feje fölött, olyan béketárgyalások eredményéről, amelyek nem zajlottak le, és amelyekre Ukrajna nem mondott igent, nem ült le a tárgyalóasztalhoz. „Ez nagyon helytelen, őszintén szólva még azt sem tudjuk, hogy mi lesz a végeredmény," jelentette ki a német kancellár.
Nem sokkal a találkozó előtt Emmanuel Macron beszélt Donald Trumppal, de a francia elnök hivatala nem kívánt részleteket közölni a megbeszélésről.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Meloni egy órás késéssel, utolsóként érkezett hétfőn a párizsi találkozóra, ezt követően pedig éles bírálatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban. Az olasz kormányfő a rendkívüli informális csúcs után azt nyilatkozta, ilyen találkozókat nem szabad tartani „Trump-ellenes formátumban” – írta a hirado.hu által idézett Ukrajinszka Pravda.
Az olasz miniszterelnök a csúcsot követően kifejezte egyet nem értését annak javaslataival, illetve a meghívottak listájával kapcsolatban. Megjegyezte, Brüsszel az egyetlen hely, ahol a 27 uniós tagállam közös döntéseket hozhat. Emellett hangsúlyozta, hogy a találkozókat nem lehet „Trump-ellenes formátumban” megtartani. Az Egyesült Államok a béke elérésén dolgozik, és nekünk is megvan a szerepünk – mondta Meloni, hozzátéve, hogy „az európai és az amerikai biztonság az euroatlanti kontextuson alapul”.
Az európai országok vezetői Emmanuel Macron francia elnök hívására gyűltek össze Párizsban hétfőn, miután a hétvégi müncheni biztonsági konferencián kiderült, hogy az Egyesült Államok Európa kihagyásával tárgyalna az ukrajnai békéről. A találkozóra számos EU-s ország nem kapott meghívást, köztük Magyarország és Románia sem.
VON DER LEYEN: EURÓPA MINDENKI MÁSNÁL TÖBBET TETT UKRAJNA MEGSEGÍTÉSÉÉRT
Ukrajna megsegítése érdekében pénzügyi és katonai szempontból Európa többet tett le az asztalra, mint bárki más – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az X közösségi oldalon, miután megbeszélést folytatott Keith Kelloggal, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával Brüsszelben kedden. Az EB a találkozót követően közleményt adott ki, amely szerint Ursula von der Leyen azt mondta az amerikai különmegbízottnak, hogy az Európai Unió (EU) teljes mértékben kiveszi a részét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségből, és kész még többet tenni. Von der Leyen hangsúlyozta, az EU ez idáig összesen 135 milliárd eurós kötelezettségvállalással segítette Ukrajnát, ami több mint bármely más szövetséges által biztosított támogatás. Az uniós 52 milliárd dollárt kitevő katonai segély megegyezik az Egyesült Államok hozzájárulásával – húzta alá a bizottság elnöke. Von der Leyen megerősítette az EU elkötelezettségét az „igazságos és tartós béke” mellett, megismételte, hogy minden békét célzó határozatnak tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét erős biztonsági garanciák szavatolása mellett. Kifejezte azt is, hogy az EU hajlandó partnerségre lépni az Egyesült Államokkal a vérontás megszüntetése és az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében, majd világossá tette: „ez most kritikus pillanat.”
