A két csapat (pro és kontra) tagjai érveket és ellenérveket sorakoztattak fel álláspontjuk megvédésére, de azt kellett tapasztalnunk, hogy az Untold megszervezése mellett kardoskodó fiatalok sokszor le nem ellenőrzött számadatokat közöltek a hallgatósággal, megtévesztve őket.
A brit parlamenti viták ihlette, profik által szervezett vitafórum során elhangzott: a közterületet, nevezetesen a Sétateret és a stadion körüli területet egy magáncég jelentős nyereség érdekében sajátítja ki, az általa használt, közpénzből felépített (például a sétatéri stadion) infrastruktúra használatáért keveset fizet, öt napig a környék és lényegében az egész város zajszennyezésben él, a dübörgő zenét ugyanis csak hajnali hat vagy hét órakor kapcsolják le, miközben - hogy csak egy példával éljek - Kolozsvári Magyar Napok esetében a koncerteknek 23 órakor be kell fejeződniük. S ne feledkezzünk meg az alig néhány száz méterre levő gyermeksebészeti klinikáról, ahol a lábadozó gyerekeknek több éjszakán át kell ebben a hangzavarban pihenniük.
A vita során elhangzott: a külföldieknek épp azért is vonzó az Untold, ugyanis az egyetlen ilyen jellegű tömegrendezvény, amely során a hatalmas szabadtéri bulit a város központjában szervezik, s ráadásul (a többi európai fesztiválhoz képest) meglehetősen olcsó. A vitázók sajnos nem tértek ki a törvénytelenségekre: jogszabály rendelkezik, hogy egy közterület mekkora részét lehet kisajátítani rendezvény során, mint hogy arra sem, hogy az Untold nem tartja be a csendórára és a zajszennyezésre vonatkozó törvényeket, a rendőrség pedig minden évben több száz drogos ellen indít bűnvádi eljárást. A kékruhásoktól tudjuk: ilyen esetekben csupán a kábítószer-fogyasztók vagy forgalmazók körülbelül 10 százalékát sikerül nyakon csípni, így az augusztus közepén közölt, általában 350 és 400 között mozgó szám tízszerese lehet a reális érték.
Az Untold belvárosi megszervezése mellett kardoskodó csapat azzal érvelt: a fesztivál 45 millió eurót hoz a városnak, de nem mondták, hogy ez csupán közvetlen hozadék, az euró milliók nem a helyi tanács költségvetését gazdagítják. Az is gyenge érv, hogy manapság már nem az építészeti szépségek és turisztikai látványosságok miatt látogatnak a külföldiek Kolozsvárra, a többséget az „élményturizmus” vonzza, s érvelésük szerint az Untod ennek szerves része. Beszéltek a park helyrehozataláról, a gyermekkórház sebészeti osztályának nyújtott jelentős anyagi támogatásról, a lakosság hasznáról, az ingatlanok bérléséből befolyt csábító összegekről.
Figyelmesen végighallgattam mindkét fél érveit, az Untold mellett kardoskodó csapat mégsem győzött meg. Elsősorban azért, mert teljesen figyelmen kívül hagyta, s nem reagált a fent említett törvénytelenségekre, fittyet hányt a lakosság által minden évben benyújtott panaszokra, a műtéten átesett gyermekek szenvedésére, a zajszint jelentős és hajnalig tartó túllépésére. A törvénytelenségekre vonatkozó felvetésekre annyi volt csupán a válasz: feljelentést is lehet tenni. Közvetetten azt közölték, legközelebb ne szavazzanak Emil Boc polgármesterre azok, akik nem értenek egyet a városvezetőnek az Untold belvárosi megszervezésére vonatkozó döntésével.
Kétségtelen, hogy az Untold belvárosban történő szervezése igen megosztja a kolozsvári közösséget, éppen ezért nem elvetendő az ötlet, hogy a helyhatóság helyi népszavazást írjon ki erről. Amennyiben az érvényesnek és eredményesnek bizonyul, a döntést mindenkinek be kell tartania. Így talán sikerül tiszta vizet önteni egyszer és mindenkorra a pohárba.
