A kolozsvári ferencesek második megtelepedése az egykori óvári domonkos helyen a feljegyzések szerint 1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén történt, amikor is a „roskatag állapotú templom kulcsait Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének átadta.”
A 300 éves jubileumot több szakaszban igyekszik megünnepelni a ferences közösség, összhangban a ferences nagycsalád 800 éves centenáriumi alkalmaival. A jubileumi műhelykonferencia második szakasza november 23-án, szombaton volt a ferences kolostor dísztermében. Orbán Szabolcs ferences testvér, a rendezvény egyik házigazdája a résztvevőket köszöntő beszédében idén is kiemelte, hogy a szerzetesi körökben szinte közhellyé vált – hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent, reménységgel átélni a jövőt – gondolat jegyében, a 300. évfordulóra készülve fontosnak tartják, hogy hálával tekintsenek az elmúlt három évszázadra, és az azt megelőző időszakra is.
A rendtartomány elöljárója, Urbán Erik ferences tartományfőnök is jelen volt az eseményen, aki a köszöntőjében az együtt ünneplés, a hálaadás és az együtt gondolkodás lehetőségére hívta fel a figyelmet, hiszen, mint fogalmazott, a jubileumi alkalom arra hív, hogy együtt fedezzük fel múltunk kincseit, azokat a történelmi, művészeti és kulturális értékeket azzal a lelkiséggel együtt, ami nélkülözhetetlenül hozzájárult Kolozsvár gazdag örökségéhez.
A műhely-konferencia első részében Lupescu Radu művészettörténész A kolozsvári középkori domonkos kolostor építéstörténete címmel tartott előadást, amely során az elmúlt bő másfél évtized alatt személyesen kísért és felügyelt kolostor- és templomfelújítás eddig megmutatkozó középkori részleteit tárta fel, mutatta meg az érdeklődőknek.
Ezt követően, időben haladva, de az építkezés tematikájánál maradva Guttmann Szabolcs építész, aki csapatával, munkatársaival szintén sok éve kíséri és segíti a felújítások folyamatát, A kolozsvári ferences kolostor kialakítása, egy rendhagyó középkori épületegyüttes keretein belül a XVIII. században című előadásában mintegy időutazásban részesítette a jelenlévőket a fényképekkel gazdagon dokumentált felújítások bemutatásával, egészen napjainkig.
A szünet után Kovács Zsolt művészettörténész A kolozsvári ferences templom és kolostor barokk átalakításai és berendezése címmel mintegy körbevezetést tartott, felhívva a figyelmet a művészeti értékekben gazdag templomra, ismertetve a külső és belső, egykori és mai berendezés, felszerelés értékeit.
Zárásként Lupescu Makó Mária történész a Szerzetesek főztje. Étkek és étkezési szokások a szerzetesek körében című előadásában igazán ínycsiklandó és ízes bemutatót tartott a szerzetesek – ezen belül a ferencesek – konyhájáról, asztaláról, arra keresve és adva választ, hogy hol, mikor, mit és mennyit étkeztek a kisebb testvérek, szem előtt tartva az ezeket meghatározó spirituális tényezőket (például regula szabályok, káptalani határozatok, egyházi liturgikus év böjtjei stb.).
A műhelykonferenciát jó hangulatú ebéd követte a kolostor falain belül. A szervezésben a teljes kolozsvári ferences közösség részt vett, hiszen a konyhai munkálatoktól kezdve, folytatva az előadó terem előkészítéséig, konferálás, technikai, online részletekig, a testvérek és munkatársaik szolgálata révén valósulhatott meg a szombati alkalom.
Ez alkalommal is még egyszer és külön köszönjük a szakemberek, előadók készséges jelenlétét, tudásuk megosztását, valamint a magas számban részt vevő közönség, érdeklődők jelenlétét. Jó megerősítő érzés, hogy a kolozsvári ferences templom és kolostor, valamint a kisebb testvérek jelenléte, szolgálata ilyen téren is közkincsnek örvend. Az eseményt az MTA Domus szülőföldi ösztöndíjpályázat és az Erdélyi Ferences Rendtartomány támogatta. A műhelykonferenciát a kolozsvári ferencesek YouTube-csatornáján élőben közvetítették.
(Borítókép: a kolozsvári ferences közösség tagjai)
