Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút
Egy újabb kutatás megerősítette, hogy a mesterséges megtermékenyítés mentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút: brit tudósok kiderítették, hogy az északi és déli szélesszájú orrszarvú-populáció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint ezt eddig vélték.

Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra.

DNS-bizonyítékok szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához. A mesterséges megtermékenyítés révén hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni a tudósok szerint, bár erre a lehetőségre csak utolsó mentsvárként tekintenek.

A szélesszájú rinocérosz faj mintegy egymillió éve két populációra szakadt Afrikában, az északira és a délire.

Élő rinocéroszokon és múzeumi példányokon végzett kiterjedt DNS-elemzés szerint azonban az északi és déli populáció keveredett és szaporodott ezután az időszak után is, feltételezhetően még 14 ezer évvel ezelőtt is.

bbte-oszifelveteli2Hirdetés

„Annak ellenére, hogy egymillió éve elkezdtek különválni, kimutattuk, hogy géneket cseréltek ezután is, valószínűleg még az utolsó jégkorszakban is, amikor az afrikai szavannák kiterjedtek és újra összekapcsolták a két populációt” – idézi Michael Bruford vezető szakértőt, a Cardiffi Egyetem munkatársát a BBC hírportálja.

„Tehát ha nemrég géneket cseréltek, az azt jelenti, hogy most is megtehetik” – tette hozzá a kutató.

Az asszisztált reprodukciós technológiák alkalmazásával végzett fajkeresztezés mentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút jelenlegi kilátástalan helyzetéből.

Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. Az 1960-as években még kétezer példányra becsülték a populációt, mára azonban számuk kettőre csökkent.

Az utolsó vadon élő példányt több mint egy évtizede látták a kongói Garamba nemzeti parkban, amelyre gyakran átterjednek a térségben dúló fegyveres összecsapások. Az állatok egy részét ugyan Kenyába telepítették, de nem tudták megmenteni őket a pusztulástól.

A rinocérosz Közép- és Kelet-Afrika szavannáin élt egykor, a tülkéért folytatott kegyetlen hadjárat miatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a kihalástól közvetlenül veszélyeztetett kategóriába sorolta.

A déli populáció egyedszáma 19–21 ezer közé tehető.

A keskenyszájú orrszarvúból (Diceros bicornis) jelenleg mintegy 5000–5400 példány él. Indiai orrszarvúból (Rhinoceros unicornis) 3500, szumátrai orrszarvúból (Dicerorhinus sumatrensis) mintegy 100, jávai orrszarvúból (Rhinoceros sondaicus) pedig csupán 67 példány él a világon.

Júliusban először sikerült laboratóriumban mesterséges megtermékenyítéssel orrszarvúembriókat létrehozni német tudósoknak. Néhány hónappal az utolsó hím északi szélesszájú rinocérosz, Sudan elpusztulása után újraéledt a remény, hogy megmenthető a közvetlenül a kihalás előtt álló alfaj. A petesejtek európai állatkertekben élő déli szélesszájú orrszarvúktól származtak, a hímivarsejtek északi hímek tárolt spermájából.

Az új tanulmány szerint az eddig véltnél eredményesebb lehet ez a megközelítés, tekintve a két populáció genetikai közelségét.

„Úgy véljük, ez növeli az esélyeseket, de nehéz megjósolni, mi történhet, ha keresztezzük a két alfajt. Tekintve azonban, hogy milyen lehetőségei vannak most az északi szélesszájú orrszarvúnak, ez jóval használhatóbb opció” – mondta Bruford.
Egy másik lehetőség lenne, hogy lefagyasztott szövetek segítségével őssejteket hoznak létre, amelyekből petesejt és spermium képezhető. Bár ezzel a megoldással elkerülhetővé válik a génállomány hígítása, sokkal nehezebb kivitelezni.

A fehér orrszarvúként is emlegetett utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú, Sudan márciusban pusztult el. A tudósok halála előtt örökítőanyagot vettek tőle, mert már csak két nőstény példány él az alfajból. A 45 éves állatot „életkorával kapcsolatos szövődmények” miatt kellett elaltatni, mivel állapota a közlemény szerint „jelentősen rosszabbodott”, már nem tudta volna elviselni a további szenvedést – közölték kutatók. „Méltóságával és erejével sok ember szívét rabolta el” – tették hozzá a kenyai Ol Pejeta vadvédelmi terület szakemberei.

A rinocérosz és két nőstény társa, Najin és Fatu része volt annak az ambíciós tervnek – Last Chance (Utolsó esély) –, amellyel a tudósok meg akarták menteni a kihalástól az alfajt. Sudan hírességnek számított, látogatók ezreit vonzotta a területre. Adománygyűjtő akció keretében a Tinder randevúoldalon fiókot hoztak neki létre A világ választható legjobb agglegénye elnevezéssel.

A világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja Szudánban született, innen egy cseh állatkertbe került, majd 2009-ben Kenyába szállították.

Az alfaj neve helytelen fordítás miatt terjedt el fehér orrszarvúként. A dél-afrikai búr telepesek holland nyelven szélesnek (wijd) nevezték a szélesszájúakat, amit az angol telepesek fehérnek (white) értelmeztek.

Borítókép: „Ő” volt az utolsó hím, A világ választható legjobb agglegénye