A magyar külügyminiszter szerint „egymásra vagyunk utalva”
(Borítókép: Szijjártó Péter az RMDSZ vezetőivel tárgyal Kolozsváron FOTÓ: MTI)
Kolozsvárra látogatott pénteken Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, amely alkalomból Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tartott közös sajtótájékoztatót. Felvezetőjében Kelemen Hunor köszönetet mondott Szijjártó Péternek, hogy a „régebben betervezett” látogatást a járványügyi helyzetre való tekintettel sem mondta le.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a nehéz pillanatokban is legyen lehetőségünk személyesen találkozni, természetesen betartva azokat a szabályokat, amelyek ilyenkor szükséges. A találkozó során beszéltünk a járványügyi helyzetről. A járvány miatt kialakult helyzet lecseng, de az élet folytatódik, a gazdaságot viszont mindenféleképpen érinteni fogja, ezért fel kell készülnünk a jövőre. A megbeszélés során áttekintettük a közös projekteket, programokat, amelyeket az elmúlt években kialakítottunk, s ilyen vonatkozásban a következő időszakról is tárgyaltunk. A román-magyar határövezetben, azaz Szatmár, Bihar és Arad megyében vannak néhány ezren, akik Magyarországon laknak és Romániában dolgoznak, illetve fordítva, egzisztenciálisan kulcsfontosságú számukra a közlekedés, ezért erre megoldás kellene találni, betartva a mindkét államban érvényben lévő törvényeket” – mondta Kelemen Hunor.
Közölte: a megbeszélés során szóba került a Magyarország által évek óta támogatott és „kiváló eredményekkel járó” gazdaságélénkítő program.
„Beszéltünk arról, hogy amennyiben a magyar költségvetés teherbíró képessége megengedi, az előzetes terveinkhez képest haladjunk, azaz folytassuk a gazdaságélénkítő programot a Partiumban, valamikor az év második felében. Különösképpen ebben a krízishelyzetben az egymásra utaltság érződik, minden nap és minden órában” – jelentette ki Kelemen Hunor.
„Némiképp hátba szúrták” a román hatóságok
Szijjártó Péter szerint a koronavírus-járvány mutatja meg igazán, hogy a Kárpát-medence és a nagyobb régió országai mennyire egymásra vannak utalva. Kijelentette: az elmúlt napokban Románia külügyminiszterének vagy budapesti nagykövetének nem volt olyan kérése, amelyet Magyarország ne teljesített volna, és igyekeznek ezután is segíteni. Megemlítette: lehetővé tették a hazatérő román állampolgároknak, hogy a kijelölt útvonalon átjussanak Magyarországon. Azt kérték a román hatóságoktól, hogy ez semmiképp ne járjon a Magyarország területén kialakuló tumultussal, közlekedési dugóval.
„Sajnos, ebből a szempontból nem teljesen pozitívak a tapasztalataink. Az éjszaka során 15-20 km-es sorok alakultak ki Magyarország és Románia határán a román határőrök eljárásai miatt. Arra kértük a román hatóságokat, hogy úgy alakítsák át a saját eljárásaikat, hogy a Nyugat-Európából hazatérő román állampolgárok ne Magyarországon torlódjanak fel” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
Hozzátette: ha ez teljesül, készen állnak arra, hogy a határon át ingázó román és magyar állampolgárok helyzetének a megoldásáról is tárgyaljanak. Hozzátette: Magyarország ezt meg tudta oldani Ausztriával és Szlovákiával, nem rajta múlik, hogy lesz-e megoldás Romániával is.
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időben Románia és Magyarország kapcsolatait a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös segítségnyújtás és a kölcsönös lojalitás fogja jellemezni. „Ez rajtunk nem fog múlni” – tette hozzá.
Megemlítette: „ha személyesre venné”, némiképp hátba szúrásnak tekintené, hogy aznap, amikor a román külügyminiszter a hazatérő román állampolgárok átutazásának a segítését kérte, a román kormány egy másik szerve azért rótt ki több ezer eurós büntetést Sepsiszentgyörgy polgármesterére, mert az a nemzeti ünnepen a nemzeti szimbólumot használta.
„Jó lenne az ilyen eseteket elkerülni. Mi segítünk hazajutni a román állampolgároknak, de azt kérjük, hogy e nehéz időkben a kölcsönös segítségnyújtás, és kölcsönös lojalitás uralja a kapcsolatainkat” – fogalmazott.
Az anyaországi miniszter az emberi élet védelme mellett a gazdaságok működőképességének a fenntartását is fontos célnak tekintette. Megemlítette: az akadálytalan teherforgalomhoz is együttműködést kértek a román hatóságoktól. Hozzátette: a két ország között az elmúlt évben 8,3 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom. Az akadálytalan teherforgalom tehát a két ország embereinek az ellátása szempontjából is kritikus fontosságú.
A víruson túlmutató időszakra is kell gondolni
Szijjártó Péter megemlítette: kolozsvári útját a járvány előtt rögzítették, és fontosnak tartotta, hogy a víruson túlmutató jövőbeli együttműködés kérdéseivel is foglalkozzanak. Kijelentette: a magyar kormány készen áll az erdélyi és székelyföldi gazdaságfejlesztési program folytatására.
Magyar-román sikernek tekintette, hogy eddig 6000 pályázatot támogattak 47 milliárd forinttal a magyar költségvetésből, amelyek nyomán 87 milliárd forint befektetés jött létre, mely a magyar közösséget és Románia gazdaságát is gazdagította.
„Készen állunk arra, hogy ezt a programot a Partiumba továbbvigyük, és mihelyt a körülmények megengedik, az előkészítését el fogjuk végezni” – jelentette ki.
A magyar miniszter hangsúlyozta: készek az óvodafejlesztési programot is folytatni. Megemlítette: a program keretében eddig 79 új óvoda és bölcsőde épült Erdélyben, 385 pedig megújult.
Tízezer lejes bírságot rótt ki Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére Iulian Constantin Todor, Kovászna megye prefektusa a városban március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt. A bírságolás tényét a kormány megbízottjaként tevékenykedő prefektus közölte hivatala honlapján, a bírság összegéről Antal Árpád polgármester tájékoztatta az MTI-t. A prefektusi tisztséget három hónapja betöltő Iulian Constantin Todor személyes hangvételű közleményben azt hangoztatta, hogy amikor az egész világ a koronavírus-járvány leküzdésével van elfoglalva, „Sepsiszentgyörgy polgármestere ismét a törvény megszegését választotta”, és úgy tűzött ki a magyarok nemzeti ünnepe tiszteletére Sepsiszentgyörgy főterén magyar zászlókat, hogy nem tűzött mindegyik mellé román zászlót is. Antal Árpád polgármester az egyik közösségi portálon osztotta meg a prefektus közleményét, amelyhez csak annyi kommentárt fűzött, hogy „a Kovászna megyei prefektus nem fogta fel, hogy a koronavírus az ellenség, nem a magyarok. Amit viszont én nem fogok fel: mi köze a zászlók kitűzésének a járvány megelőzéséhez vagy épp terjedéséhez?” Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoznak, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is”.
