A News.ro hírportál által megrendelt, május 20-25. között telefonos módszerrel végzett felmérés szerint a pártpreferenciájukat megjelölő válaszadók 6 százaléka jelezte azt, hogy a - két kisebb magyar párt jelöltjeivel kiegészült - "magyar összefogás" listájára adná voksát az EP-választáson. Arányukat áprilisban 5,1, márciusban pedig 3,9 százalékon mérte az INSCOP.
Az EP-választásokon a két kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös jelöltlistája kaphatja a legtöbb szavazatot, a voksok 43,7 százalékát, a második helyen pedig a szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) végezhet 17,5 százalékkal.
Még a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) esélyes EP-mandátumra a voksok 14,1 százalékával, és viszonylag közel áll a bejutási küszöbhöz a parlamenti botrányairól elhíresült, AUR-ból kizárt Diana Sosoaca független szenátor SOS Romania nevű pártja, amelyet az INSCOP májusban 4,4 százalékon mért.
Részvételi rekordra lehet számítani
A felmérés szerint részvételi rekordra lehet számítani Romániában az EP-választáson: a mostani mérésnél már 62,9 százalékra emelkedett azok aránya akik biztosra ígérték részvételüket az áprilisi 59,2 százalékhoz képest. Eddig az öt éve, 2019-ben rendezett EP-választáson volt a legmagasabb részvétel Romániában, amikor a jogosultak 51,7 százaléka adta le voksát.
Az INSCOP egy másik adatsort is közzétett azoknak a válaszadóknak a pártpreferenciája alapján, akik biztosra ígérték részvételüket az EP-választáson. Ezeknek a válaszoknak az alapján a PSD-PNL közös lista valamivel jobb, 44,3 százalékos eredményre számíthat, a jobboldali ADU listája végezhet a második helyen 16,8 százalékkal, az AUR lenne a harmadik 14,1 százalékkal, az RMDSZ pedig két tizedponttal kisebb, 5,8 százalékos eredményre számíthat.
Az SOS Romániának viszont - a felmérés készítőinek következtetése szerint - több elkötelezett választója van, ugyanis a részvételt biztosra ígérő pártválasztók körében a választási küszöböt jobban megközelítő, 4,7 százalékos eredményre számíthat.
Az önkormányzati listák támogatottsága kisebb
Az európai parlamenti választásokkal egy időben megrendezendő helyhatósági választásokra vonatkozó adatok szerint az RMDSZ önkormányzati képviselőjelöltjeit kevesebben támogatják, mint a magyar párt EP-jelöltlistáját. Az önkormányzati választásokon a pártpreferenciájukat megjelölő válaszadók 4,8 százaléka adná voksát az RMDSZ jelöltjeire. Az INSCOP márciusban az RMDSZ önkormányzati (települési és megyei tanácsosi mandátumra pályázó) képviselőjelöltjeinek támogatottságát 4, míg áprilisban 5,3 százalékon mérte.
A helyhatósági választások tekintetében a román pártok többnyire megőrizték, vagy egy-két tizedponttal növelték támogatottságukat az áprilisi adatokhoz képest. A legtöbb helyi és megyei tanácsosi mandátumra a PSD számíthat, amelyre a pártválasztók 29 százaléka adná voksát, a második helyen pedig a PNL áll 27,6 százalékkal. A június 9-i önkormányzati voksoláson külön induló két kormánypárt együttes támogatottsága tehát az 57 százalékot közelíti. Az AUR 14,5 százalékos, míg az ADU 12,7 százalékos jelenlétre számíthat az önkormányzati képviselőtestületekben.
A TAGÁLLAMOK TÖBBSÉGE KÜSZÖBÖT VEZETETT BE AZ EP-VÁLASZTÁSON
Az európai parlamenti (EP-) választáson minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választáson a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt, vagy sem, ez azonban nem lehet magasabb öt százaléknál. A jogi küszöb azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele, és amelynek célja az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát. Az EU országainak mintegy fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Nincs jogi küszöb Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.
Borítókép: RMDSZ
