Beszélgetés Vincze Loránttal, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével
Vincze Loránt képviselői adatlapján feltüntetett indoklása szerint a dokumentum túlmutat a nemek közti egyenlőség kérdésén. Bár személy szerint fontosnak tartja és támogatja a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség erősítését célzó uniós politikák előmozdítását, a határozat ellen szavazott az előterjesztésben foglalt genderideológiai javaslatok miatt. A dokumentum ugyanis szándékosan összemossa a két teljesen eltérő társadalmi csoportot, a nőket és az LMBTQI+ embereket, a genderpolitikát promoválja „az interszekcionalitás és a nemek közötti egyenlőség transzformatív megközelítése” alapján – fogalmaz Vincze, aki szerint mindez túlmutat az EU kompetenciáin, illetve személyes és politikai meggyőződésén.
„A határozat eredeti célja - a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítása - sajnálatos módon olyan elemek beemelésével sérült, amelyeket a baloldal és a zöldek erőltetnek, és amelyeknek nincs valódi kapcsolódása a témához. Véleményem szerint a stratégiának a nők elleni erőszak minden formája elleni fellépés erősítésére, a káros sztereotípiák visszaszorítására, a munkaerőpiaci szakadék csökkentésére, az arányos képviselet biztosítására, valamint a bérezésben és nyugdíjakban a valós egyenlőség megteremtésére kellene összpontosítani, ebben illetékes az EU” – érvelt a képviselő a Szabadság megkeresésére reagálva.
Hangsúlyozta: a határozat, amit a parlament november 13-án elfogadott, nem több egy európai együttműködést ösztönző stratégiánál a nemek közti egyenlőségről. Ezen a területen ugyanis az uniós kompetenciák korlátozottak, az ebben foglalt ajánlásokat nem lehet kötelezővé tenni valamennyi tagország számára. Arról nem is beszélve, hogy tavaly, 2024 májusában a parlament már elfogadta az uniós irányelvet a nők elleni erőszak visszaszorításáról, ez viszont kötelező erejű jogszabály a tagországokra nézve. A határidő ennek átültetésére a nemzeti jogba 2027 júniusa. Ebben nagyon korrekt elemek vannak a nők elleni erőszak tekintetében, ami a bűncselekmények meghatározását és kriminalizálását, az áldozatvédelmet és támogatást, a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzését illeti. Ezt a parlament nagytöbbsége annak idején elfogadta, én is megszavaztam, hiszen az törvénykezést jelent, nem szándéknyilatkozat, mint a mostani alkalom” – emlékeztetett.
„Van tehát feladat, törvényes keret a tagállamok szintjén ezen a területen. Éppen ezért úgy értékelem, a mostani előterjesztés kimondottan politikai indíttatású. Mint tudjuk, az EP összetétele jelentősen átalakult ebben a mandátumban. Korábban a baloldal mindig tudott többséget szerezni a plenárison ilyen témákban, a 2024-ben átalakult EP-ben a jobboldal megerősödésével azonban jóval erősebb az ellenállás, a baloldal pedig nem látja be, hogy az általa promovált genderelmélet, vagyis a társadalmi nem biológiai nem fölé helyezése, új társadalmi normák kialakításának sürgetése erőltetett, szembe megy a józan ésszel” – magyarázta.
A másik ok, amiért az RMDSZ EP-képviselői visszautasították a jelentést, az az abortusz kérdése. A dokumentum felszólít, hogy az abortuszhoz való jogot alkotmányos szintre emeljék.
Vincze Loránt szerint ez szubszidiaritási kérdés, amelyről a tagállamok saját hatáskörben, eltérő módon rendelkeznek.
„Nincs olyan tagállam ma, ahol tilos volna a terhességmegszakítás, tehát meglévő jogról beszélünk, nem merül fel a meglévő jogok korlátozása. Az a kiterjesztés pedig, ami alapjoggá emelné ezt a jogosítványt, számomra elfogadhatatlan” – mondta. Hozzátette: Manfred Weber, a Néppárt elnöke is a jelentés ellen szavazott, ez is bizonyítja, hogy a szöveg alapvetően nem volt rendben.
„A Néppártban lelkiismereti szavazás volt ebben a kérdésben. Szívem szerint, kereszténydemokrata politikusként én ezt nem tudtam megszavazni, ezt a nagyon progresszív vonalat nem tudom támogatni, és így volt ezzel Winkler Gyula is. Hozzáteszem, hogy az abortuszjogok mai törvényi keretének csorbítását nem támogatnám Romániában, de nem értek azzal egyet, hogy az alapvető emberi jogok részévé váljon” – jegyezte meg a képviselő.
Beszélgetésünkből kiderült: a kommunista idők rossz emlékei miatt a társadalom többsége támogatta az abortusztilalom feloldását, de valójában ez továbbra is tabutéma, az erdélyi magyar társadalomban mindenképpen az, nem volt olyan alkalom, amikor végig beszéltük volna.
„Olyan éles ellentétek vannak ezekben a témákban az erdélyi magyarság körében, hogy nem hiszem, közös nevezőre lehet-e jutni. Ezért is javasolt az RMDSZ lelkiismereti szavazást a család-népszavazás alkalmával. A néppárt is megosztott, sok vita volt ezekről, de soha nem sikerült többséget kialakítani egyik vagy másik érvrendszer mellett. Arra a következtetésre jutottunk, hogy el kell engedni ezeket a témákat, mert ártanak a politikai egységnek. Ugyanez a helyzet az RMDSZ-ben is: el kell engedni. Pedig érdemes lenne ezeket a témákat kibeszélni” – fogalmazott a képviselő.
