A bíráló bizottság indoklása szerint – amelyet a lap ismertetett – jelenleg Tolnai Ottó „a legismertebb, legtermékenyebb vajdasági író”, akinek műveit a legtöbben fordították szerbre. Bordás Győző, a zsűri elnöke kifejtette: az utóbbi negyven esztendőben mindössze három vajdasági magyar író kapta meg ezt az elismerést, Pap József, Bori Imre és Bányai János.
A zsűri az indoklásban hivatkozott a Kossuth-díjas szerző szerteágazó munkásságára a hatvanas évektől napjainkig. Mint mondták: „vele és az ő generációjával kezdődött meg a vajdasági magyar irodalomban a vidékiességnek a felszámolása és egyfajta avantgárd irodalomnak a létrehozása”.
Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán. Első verseskötete 1963-ban, első regénye, a Rovarház 1969-ben jelent meg. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, majd a szervezet utolsó elnöke annak megszűnése előtt. 1969 és 1974 között az Új Symposion című folyóirat főszerkesztője, majd 1994-ig az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesztője volt. 1992-től a veszprémi Ex Symposion főszerkesztője. 1994-től a Szabadka melletti Palicson él.
1991-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001 júniusában a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai sorába választották. Költő disznózsírból című könyvéért 2005-ben megkapta a 2004. év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat. 2007-ben megkapta a Kossuth-díjat az avantgárd hagyomány magas szintű megújításáért és a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért. 2009-ben a Grenadírmars című kötetéért Artisjus irodalmi nagydíjjal tüntették ki.
Legújabb elismerését április első felében adják át.
(Borítókép: Fotó: Valuska Gábor)
