A pazarlás csökkentését célzó törvényt hozott a parlament
Az új jogszabály arra kötelezi a kereskedelmi egységeket, illetve élelmiszerláncokat, hogy tegyenek meg mindent a pazarlás megfékezésére, például kössenek szerződést alapítványokkal, non-profit szervezetekkel, öregotthonokkal, gyermekvédelmi központokkal, kórházakkal, amelyek átveszik azokat a még fogyasztásra alkalmas élelmiszereket, amelyeknek közeleg a lejárási dátuma Arra is kötelezik az üzleteket, hogy akciós áron értékesítsék az ilyen termékeket. A jogszabály korlátozza az élelmiszerek megsemmisítését, és előírja, hogy állatmenhelyekhez kerüljön a lejárt szavatosságú, emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelem, illetve komposzt vagy biogáz készüljön belőlük.
A jogszabály indoklásában szerepel, hogy az Európai Unió tagállamaiban a 2012–2014 közötti időszakban 82-114 millió tonna még fogyasztható élelmiszer landol a kukákban. A brit mérnököket tömörítő intézmény, az Institution of Mechanical Engineers által készített jelentés szerint az Egyesült Államokban és Európában vásárolt élelmiszerek fele hulladékként kerül szemétbe. Románia a kilencedik a legpazarlóbb az európai országok listáján, évenként 2,2 millió tonna, napi 6 ezer tonna kidobott élelmiszerrel. (A “rangsort” Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Franciaország, Lengyelország és Belgium vezeti).
Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy Romániában az elpazarolt élelmiszermennyiség mintegy feléért a vásárlók a hibásak, ugyanis a lakossági hűtőszekrényekből kerül a szemétbe nagyon sok étel. Véleményük szerint az 1989 előtti ínséges időkben kialakult élelmiszerhalmozási mentalitás még nem halt ki, másfelől a felgyorsult élettempó miatt a megfontolt tervezésre sincs mindig idő. Bár a lakossági átlagbér messze az EU-s átlag alatt van, az élelmiszerárak pedig sok esetben a németországival vetekednek, a románok átlagosan a családi költségvetés 42 százalékát költik élelmiszerre. (Ez az érték már csak a még szegényebb Bulgáriában nagyobb: 43 százalék.)
A világon 950 millió embernek nincs mit ennie. Számítások szerint a létminimumon (napi 2 dolláron) vagy az alatt élők száma már elérte a 1,3 milliárdot is. Naponta 24 ezer ember hal éhen és évente 25 millióval nő az ínségben szenvedők száma. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) szerint 37 ország van kritikus állapotban és szorul állandó jelleggel nagy mennyiségű élelmiszersegélyre.
Világviszonylatban Románia az alacsony szintű éhínség kategóriában található, egyes felmérések szerint azonban még így is hárommillióan vannak az országban olyanok, akik segítségre szorulnak. A World Vision Romania februári adatai szerint hazánkban 225.000 gyermek éhezik, a vidéken élő családok 72 százaléka nem képes megfelelő táplálékban részesíteni az 5 éven aluli gyermekeket.
A megoldások egyike a közösségi hűtőszekrény
Úgy tűnik, Romániában is igyekeznek meghonosítani a nyugati országokban rég óta működő “közösségi hűtőszekrény” műfaját. A németek közül egyre többen veszik a fáradságot, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek még fogyasztásra alkalmasak, de már nincs szükségük rájuk, elszállítsák és elhelyezzék a mindenki által hozzáférhető hűtőszekrényekbe, legyen az akár egy félig teli majonézes üveg, zöldség, bármi. Ugyanakkor nem merül fel annak a lehetősége, hogy bárki is ezzel visszaéljen, a rászorulók közül nagyon sokan ilyenformán jutnak friss élelmiszerhez.
Bukarestben októberben nyílt meg az első ilyen – egyelőre kísérleti jelleggel működő – közösségi hűtő. A fővárosi szociális védelemmel foglalkozó igazgatóság azt tervezi, hogy ha az ötlet beválik, minden kerületben megtermeti az élelmiszer-adakozás lehetőségét. Az ilyen hűtőszekrényekben bárki beteheti a fölöslegessé vált, és még fogyasztható élelmiszerét – romlandó vagy főtt étel, illetve lejárt szavatosságú termékeken kívül -, ugyanakkor bárki kiveheti belőle azt, amire szüksége van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, három nap alatt háromszor telt meg és ürült ki a hűtőszekrény, “keresletben-kínálatban” és ami még fontosabb, emberi jóérzésben tehát nincs hiány.
