Sorin Cîmpeanu elmondta, az új közoktatási törvény alkalmazásához szükséges költségvetés 8 százalékát teszik majd ki az ösztöndíjak, amelyek szerinte az iskolaelhagyás megakadályozásának fő eszközei. A tárcavezető tájékoztatása szerint 2020-ban 270 millió lejt szánt az oktatási minisztérium a diákösztöndíjakra, a 2023-ra előirányzott összeg azonban már 2,7 milliárd lej lesz. Változnak ugyanakkor a megítélés kritériumai is, az iskolák pedig nagyobb szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy kiket részesítenek támogatásban. A minisztérium például többé már nem szólna bele, hogy mekkora tanulmányi átlaghoz kössék a tanintézetek az ösztöndíjakat. Egy vidéki iskola például túlnyomóan szociális ösztöndíjakra költheti a rendelkezésre álló összeget. Az állam feladata, hogy biztosítja a forrásokat és megszabja az ösztöndíjak minimális összegét: például az érdemösztöndíj nem lehet 500 lejnél kisebb.
A 2023-2024-es tanévtől akár azt is megtehetik, hogy egy osztály diákjainak közel a fele egy vagy több fajta ösztöndíjban részesüljön, a támogatások halmozását ugyanis az új közoktatási törvény tervezete nem tiltja. Ez pedig arra motiválja a szülőket, hogy küldjék iskolába a gyerekeiket, tájékoztat az Agerpres.
Tízszeresére növelnék a diákösztöndíjak pénzkeretét
Az új tanügyi törvénytervezet jászvásári szombati közvitáján az oktatási miniszter kijelentette: a 2023-2024-es tanévtől a diákösztöndíjakra szánt pénzkeret a 2020-as összeg tízszeresére nő.