A szenátus oktatási bizottsága törölte az új közoktatási törvény tervezetéből azt az előírást, amely lehetővé tenné az oktatási intézmények számára, hogy indokolt esetekben külön csoportokat/osztályokat hozzanak létre a sajátos nevelési igényű gyerekek számára.
Ligia Deca oktatási miniszter támogatta a javaslatot, és kiállt a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregációja ellen.
"Semmiképpen sem szeretnénk akadályozni a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját a tömegiskolákba, ha ez számukra ajánlás" - mondta a tárcavezető. Hozzátette, a törvény a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó tanintézményeknek járó finanszírozás 75 százalékos emeléséről is rendelkezik.
A korábban a képviselőházban elfogadott módosító javaslat törlését kezdeményezők azzal érveltek, hogy az autizmussal élő gyermekek szüleit tömörítő szervezetek diszkriminatívnak tartják és ellenzik a speciális osztályok létrehozására vonatkozó előírást, hangsúlyozva, hogy a szakfelmérés alapján 1-es vagy 2-es szintű segítségre szoruló gyermekek, illetve a 3-as szintű támogatásra szorulók egy része is integrálható a tömegoktatási rendszerbe.
A bizottság elfogadta azt a módosítást is, amely szerint összevonhatóak osztályok azokban a földrajzilag elszigetelt, illetve a törvényben megengedettnél kisebb létszámmal működő iskolákban, amelyek diákjainak ingáztatására nincs lehetőség.
A módosító javaslat azonban azt is leszögezi, hogy a 8. osztálynak ezekben az iskolákban is különállónak kell lennie, a tanulók létszámától függetlenül.Ami pedig a felsőoktatási törvénytervezetet illeti, a szenátus oktatási bizottsága által elfogadott javaslat lehetővé teszi az egyetemek számára, hogy az egyetemi szenátus hozzájárulásával a felsőoktatási intézmények önállóan vagy társulásban átvehetnek alapítványokat, egyesületeket, közoktatási egységeket, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi egységeket vagy szakrendelőket, beleértve a fogorvosi rendelőket is. Ennek feltétele, hogy az átvétel az egyetem hatékonyságának növelését szolgálja, és ne legyen semmiféle negatív hatása az oktatási és kutatási tevékenységre. Ugyanakkor az egyesület vagy alapítvány tevékenységi körének kapcsolódnia kell a felsőoktatási intézmény küldetéséhez.
A felsőoktatási intézmények önállóan vagy társulás útján maguk is létrehozhatnak kereskedelmi társaságokat, alapítványokat, egyesületeket, közoktatási egységeket, egyetemi kórházakat, egyetemi gyógyszertárakat, szakrendelőket, fogorvosi rendelőket. Ebben az esetben is szükség van az egyetemi szenátus jóváhagyására.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Ştefan Pălărie ellenezte a módosítást, hangsúlyozva, hogy az "olyan tevékenységeket generálhat, amelyek szembe mennek az egyetemi tevékenység küldetésével és céljával".
Az elfogadott módosítások között szerepel például az is, hogy az oktatási minisztérium az állami felsőoktatási intézményekben dolgozó tanároknak és tudományos munkatársaknak nyugdíjba vonulásukkor az utolsó alapbérük szerinti két fizetésnek megfelelő összeget biztosít.
A jelentés elfogadása után Ştefan Pălărie USR-s szenátor kifejtette: pártja többek között azért utasította el a tervezetet, mert ebben a formában a jogszabályjavaslat nem teremti meg a meritokrácia érvényesülésének feltételeit a hazai felsőoktatásban. Példaként említette, hogy a bizottságban senki nem tudta megmagyarázni, miért volt szükség a rektorok mandátumának négyről öt évre történő meghosszabbítására. Kiemelte azt is, hogy a felsőoktatási törvény tervezete nem ad megnyugtató választ a plágium problémájára.
A tervezetet a képviselőház már elfogadta, a szenátus döntő házként szavaz róla május 22-én.
