Vass Levente Maros megyei képviselővel (fotónkon) a Gheorghiu-ügy apropóján beszélgettem. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy az alulfinanszírozott román egészségügy keretei között milyen lehetőségek adottak, hogy a beteg gyermekek Romániában is részesüljenek a gyógyuláshoz szükséges kezelésben. Válaszaival a volt RMDSZ-es államtitkár visszaigazolta: az egészségügyi költségvetés szűkösségének egyik legnagyobb vesztese éppen az a terület, amely a leginkább fejlesztésre szorul: a gyermekgyógyászat.
„Korábban elsősorban a felnőttgyógyászatban különültek el a szakterületek, ma viszont már a gyermekgyógyászatban is megvannak a saját szakágak és specialisták. Ezért kiemelten fontos, hogy a gyermekgyógyászatra jóval több forrást fordítson az állam annak érdekében, hogy a szakorvosi ellátás színvonala ilyen téren is megpróbáljon felzárkózni a nyugati országokhoz, ahol ez a folyamat jóval korábban indult el – és persze egészen más költségvetési feltételek között” – magyarázta a képviselő. Vass Levente szerint, ha azt is hozzávesszük, hogy a gyermekgyógyászat tekintetében nálunk a humán erőforrás terén is nagy a hiányosság – ez a szakma valamiért nem kívánatos a fiatal orvosok számára –, akkor még inkább igaz, hogy ez a terület hatványozottan hátrányos helyzetben van” – magyarázta.
Kifejtette: vannak olyan romániai kórházak, ahol egy-egy lelkes intézményvezetőnek, szakembernek köszönhetően rendelkezésre áll a megfelelő felszerelés és tudás a betegek kezelésére. Bár az állam prioritásként kezeli az egészségügyi ellátást, nagyon sok pénz még sincs rá, ezért bonyolultabb eseteknél, illetve olyan területeken, ahol nincs megfelelő szakorvos, vagy nagyon hosszú a várólista, az egészségügyi pénztár – orvosi javallatra – megtéríti a betegek (felnőttek, gyermekek) számára a kezelést az Európai Unió valamelyik országában. Erre 2013 óta uniós törvényi rendelkezés van.
„A 2025-ös év adatait tekintve Románia jelen pillanatban 170 millió euróval tartozik az EU különböző országainak, 2026 első három hónapjában a lejárt határidejű számlák várhatóan további 33 millió eurót tehetnek ki. A minisztériumnak ugyanakkor van egy speciális kerete, ezt olyan beavatkozásokra különítették el, amelyek innovációnak számítanak még Romániában, vagy amire a biztosító pénztárnak nincs költségvetése. Ez sokkal kisebb: 2024-ben 32 millió lej volt, 2025-ben pedig körülbelül 42 millió lej” – mondta.
Románia tehát tetemes összegeket fizet ki külföldi kórházaknak olyan kezelésekre, amelyeket itthon nem tud biztosítani – pénz híján…
„Szegény embert még az ág is húzza: mivel fejletlen az egészségügyi rendszerünk, nincsenek megfelelő eszközeink bizonyos életmentő beavatkozások elvégzésére. Vagy ha épp van felszerelés, előfordul, hogy nincs meg a tudás, a szakember, ezért azokat a betegeket, akiket itthon nem lehet ellátni, külföldön kell kezelni. Ez viszont az országnak egyre nagyobb megterhelést jelent anyagi szempontból. Ahelyett, hogy ezt a pénzt az itteni kórházak fejlesztésére, új, innovatív felszerelések és gyógyszerek befogadására fordítanánk, kifizetjük a külföldi kórházaknak” – fejtette ki.
Véleménye szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével az egészségügyi ráfordítási igény nemhogy csökken, hanem nő.
„A mesterséges intelligencia segítségével – hál’ istennek – sokkal gyorsabban jelennek meg a technológiai fejlesztések, innovatív gyógyszerek. De amíg Németország körülbelül 1–2 hónap alatt „fogadja be” ezeket az újításokat, Romániában minimum 3 év, amíg például egy új gyógyszer bekerül a rendszerbe. A gyógyszer- és technológiagyártó cégek nem is nagyon nyomulnak Románia irányába, mivel tudják, mennyire alulfinanszírozott az itteni egészségügy, ezért amíg máshol egy gyógyszerkészítmény már rég piacon van, idehaza akár 5–6 év is eltelhet ahhoz, hogy az itteni betegek hozzáférhessenek a különböző innovatív eljárásokhoz” - magyarázta.
Hozzátette: Oana Gheorghiu nyilatkozata azoknak az embereknek a véleményét tükrözi, amelyet ő maga is oszt, akik szerint az a tisztességes, hogy szűkös időkben egyformán kell mindenkinek kivenni a részét a nehézségekből…
