Elmondta: a központi közigazgatás átszervezése 4,5-5 milliárd lejjel, a helyi közigazgatásé 1,5 milliárd lejjel javít a költségvetési egyenlegen. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ már a kezdetektől a betöltött önkormányzati álláshelyek 10 százalékos csökkentését javasolta, és voltaképp ebben állapodtak meg a keddi koalíciós tárgyalásokon is.
Elmagyarázta, hogy a 2026-os átmeneti évben a polgármesterek és megyei tanácselnökök választhatnak az elbocsátások és a fizetéscsökkentés között, de 2027-től az önkormányzati álláshelyek száma nem haladhatja meg a törvényben településenként megszabott felső határt. Hozzátette: a központi közigazgatásban átlagban szintén nagyjából 10 százalékos leépítések lesznek, de ezt az arányt nem egységesen alkalmazzák, mert a minisztériumok között hatalmas különbségek vannak.
Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy 2026 nehéz év lesz, mert a költségvetési hiányból csupán a kamatköltségek 3 százalékpontot jelentenek, és nagyon szűk lesz a kormány mozgástere. Ám a költségvetési fegyelem betartásával, a gazdasági növekedés feltételei mellett középtávon, 2027-2028-ban a kormány már megfontolhatja bizonyos adók csökkentését. „Az áfaemelésnek korlátozott időtartamúnak kell lennie” - jelentette ki.
Várhatóan 11 százalékkal csökken majd a parlamenti képviselők száma
Kelemen elmondta: a koalícióban abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására. A 2021-es népszámlálási adatokat és Románia állandó lakosságát figyelembe véve várhatóan 11 százalékkal csökken majd a képviselők és szenátorok száma, a diaszpórában élő románok képviselete pedig növekedni fog. A törvénytervezetet a munkacsoport év végéig, jövő év elejéig dolgozza ki - tette hozzá.
A készülő gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatban az RMDSZ elnöke elmondta, hogy meg kell határozni az állami beavatkozással fejleszthető ágazatokat. Példaként említette az élelmiszeripart, a petrolkémiai ipart, az informatikát, kutatást, fejlesztést és az építőipart. Megjegyezte, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések nyilvánvalóan növelni fogják a költségvetési kiadásokat, de középtávon a bevételek növekedését eredményezik.
Különnyugdíjak – a koalíció kevés engedményre készül
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha mindegyik fél enged valamennyit. Elmondása szerint a koalíció kevés engedményre készül. „Ha valaki azt gondolja, hogy nyomást tud gyakorolni a politikai osztályra az elkövetkező években, akkor szerintem téved. Valóban voltak olyan időszakok, amikor a politikai osztály folyamatosan engedett, de a társadalmi hangulat miatt ez most nem lesz így” - jelentette ki Kelemen.
Arra a kérdésre, hogy érzékel-e bármilyen nyomást a bírói hatalom részéről, az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy egy héttel ezelőtt az egyik nyilatkozata a legfelsőbb bíróság elnökének bírálatözönét váltotta ki. Hozzátette, hogy más jellegű nyomást nem érzékel.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bírák és az ügyészek nyugdíja meghaladja az utolsó fizetésük nettó összegét, miközben más kategóriák esetében a nyugdíj a nettó bér 45-52 százaléka. Szerinte tisztességes a kormánykoalíciónak az a javaslata, hogy a bírák és az ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka legyen, mert más európai országokban sem magasabb ez az arány.
Kelemen hangsúlyozta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet elfogadására mindenképp szükség van. Szerinte a koalíciónak nincs más választása, mert a társadalom elvárása a kiváltságok megszüntetése. „Ezt mindenkinek meg kell értenie. Ha beszélgetnek az emberekkel, megtapasztalják, milyen a hangulat jelenleg a társadalomban” - nyilatkozta a politikus.
