Védelmi és gazdasági kérdésekre összpontosítottak a felek
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a román miniszterelnök elmondta: Nagy-Britanniában jelentős létszámú román közösség él, akiknek életét megváltoztatta a Brexit, de a külügyminisztériummal karöltve mindent megtesznek azért, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó vagy tanuló román állampolgárok meg tudjanak felelni az új szabályoknak. Kifejtette, a brit miniszterelnök arról számolt be neki, hogy a brit hatóságok nagyon tisztelik a román közösséget.
A megbeszélésen elhangzott, hogy megállapodást kötnek a hagyományos termékek importjáról. Ez az ágazat ugyan nem számottevő a kereskedelmi forgalom szempontjából, de nagyon fontos a szigetországban élő románok nemzeti identitásának megőrzése érdekében, ugyanis a romániai hagyományos termékek iránt nagy kereslet mutatkozik az ott élő romániaiak részéről – mondta a kormányfő.
Védelmi együttműködési megállapodást kötöttek
Széles körű védelmi együttműködési megállapodást kötött szerdán Romániával a brit kormány. A londoni védelmi tárca tájékoztatása szerint az egyezmény alapján, amelyet John Healey brit és Angel Tilvar román védelmi miniszter írt alá, a két ország közös védelmi bizottságot hoz létre, amely megteremti a brit-román védelmi kapcsolatrendszer kiszélesítésének keretrendszerét, és lehetővé teszi a közös fellépést azokkal a fenyegetésekkel szemben, amelyekkel mindkét ország szembesül.
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a brit királyi légierő (RAF) máris Romániába telepített egy légiszázadot, amely hat Typhoon típusú harci repülőgépből áll, és a következő négy hónapban járőrözést végez a NATO égisze alatt Románia légterében. Mindemellett szeptemberben és októberben a brit hadsereg egy alakulata a Kárpátokban gyakorolta a nehéz terepviszonyok közötti műveletek végrehajtását – áll a brit védelmi tárca tájékoztatásában.
A brit hadsereg nemrégiben a nyugat-balkáni térségben is hadgyakorlatokat kezdett. A gyakorlatsorozat három hónapig tart és 18 különálló műveletből áll. A kiképzési célú műveletek egyik kiemelkedő eleme volt az a gyakorlat, amelynek során brit katonák érkeztek Koszovóba, miután az albániai tengerparton partraszállást hajtottak végre a brit hadsereg stratégiai tartalékos alakulatának (Strategic Reserve Force, SRF) irányításával. A londoni védelmi minisztérium szerint a 600 fős egység folyamatos készenlétben áll, és két héten belül bevethető, ha eszkalálódnának a feszültségek ebben a térségben.
A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető megbeszélésén szóba került a fekete-tengeri aknamentesítési tevékenységhez nyújtott brit támogatás is.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy Simion orosz kém lenne
Londoni sajtótájékoztatóján ugyanakkor Marcel Ciolacu kijelentette: a moldovai és az ukrán kormánytól kapott információk nem utalnak arra, hogy George Simion orosz kém lenne vagy találkozott volna orosz kémekkel. A kormányfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, Nicolae Ciucának arra a kérésére reagált, hozza nyilvánosságra azoknak a dokumentumoknak a tartalmát, amelyek alapján kitiltották a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjét Ukrajnából és a Moldovai Köztársaságból.
Ciolacu elmondta, korábban hivatalos úton tájékoztatást kért a moldovai és az ukrán miniszterelnöktől Simion kitiltásának okairól, de a választ nem közvetlenül a két kormányfőtől, hanem a két ország titkosszolgálataitól érkezett. Hozzátette, szerinte a Simion elleni vádakkal kapcsolatos viták fellángolása kedvez az AUR elnökének a választásokon, annál is inkább, mert a kormány rendelkezésére álló információk alapján ezek nem nyertek megerősítést.
Nicolae Ciucă szerdán a Facebook-oldalán azt írta: a választóknak joguk van ismerni a jelöltet, és ha a kormány nem adja ki az AUR elnökének kitiltásával kapcsolatos információkat, azzal ahhoz a „speciális művelethez” nyújtanak segítséget, amelynek célja Simiont bejuttatni az elnökválasztások második fordulójába. A Számvevőszék elnökének pedig azt üzente, alapos a gyanú, hogy az AUR-nak járó támogatásokból 14 millió euró az AUR-hoz közel álló vállalatokhoz jutott.
Marcel Ciolacu miniszterelnök nem ért egyet azzal a rendelkezéssel, hogy a román államnak állami tulajdonban lévő lakásokat kell biztosítania az ország volt elnökei számára. Szerda esti londoni sajtótájékoztatóján a kormányfő kifejtette, hogy szerinte hatóságilag őrzött bérelt lakásokat kellene a volt államfők rendelkezésére bocsátani. Ciolacu beszélt arról is, ha államfővé választják, módosítani fogja az elnöki hivatal kiadásaival kapcsolatos rendelkezéseket úgy, hogy az elnök költekezései átláthatóbbak legyenek.
