Újraválasztották Bitay Enikő akadémikust az egyesület elnökének
A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, szombaton tartott közgyűlésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjai újra bizalmat szavaztak Bitay Enikő akadémikusnak, egyetemi oktatónak, az egyesület régi-új elnökének.
Az EME működésének alapja a tagság és a közösség
Az EME működésének alapja a rend, a rendszer és az infrastruktúra, amelyek a szakmai teljesítmény előfeltételei, de további fejlesztésekre is szükség van – emelte ki beszédében Bitay Enikő. Rámutatott: a fiatal kutatók bevonása tudatos intézményi befektetés. – 2025-ben programokat szerveztünk és intézményt is építettünk. Az EME képes a társadalom felé közvetíteni, megőrizve a szakmai mércét. Az egyesület működésének legfontosabb alapja a tagság és a közösség. A tagság stabil. Az elmúlt két évtized tapasztalatai megerősítenek abban, hogy az intézményépítés következetes közös munka eredménye – részletezte az intézményvezető. Rámutatott: az egyesületi közgyűlésen nemcsak az intézmény működését látja az ember, hanem azt a közösséget, amelynek története, jelene és jövője kézzelfogható.
Történeti léptékű szellemi kapcsolat az EME és az MTA között
Bitay Enikő beszélt arról is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közötti együttműködés nem újkeletű, hanem történeti léptékű szellemi kapcsolat. Ez a kötelék már az EME alapításakor is jelen volt. Már akkor felmerült a gondolat, hogy ez az intézmény nem kizárólag múzeum, hanem tudományos központ, amely az MTA erdélyi párjaként is értelmezhető; ez azóta is meghatározza az intézményközi kapcsolatokat.
Erdei Anna, a MTA főtitkárhelyettese köszöntőjében kiemelte: az MTA létrejöttétől kezdve figyelemmel kíséri, támogatja és partnerként kezeli az Erdélyi Múzeum–Egyesületet. Mint fogalmazott, ez a kapcsolat nemcsak hagyományos, hanem élő, nélkülözhetetlen együttműködés. A tisztségviselő hangsúlyozta: az EME szervezi, alakítja és összefogja a tudományos teret.
– Fontos, hogy mindezt intézményi és közösségi szinten is teszi. Az EME és az MTA képviselői közötti találkozások szellemi feltöltődést jelentettek számomra mindazon alkalmakkor, amikor nemcsak előadások zajlottak, hanem valódi találkozások történtek, különböző szakterületek képviselői, különböző intézmények és különböző nemzedékek kapcsolódtak össze. Az EME az egyik legsikeresebb és legéletképesebb tudományos fórum ebben a régióban – fogalmazott.
Erdei Anna szerint a rendezvények nemcsak bemutatják a tudományos eredményeket, hanem hálózatok épülnek, közösségek formálódnak, és irányt adnak. Ezáltal a tudomány valóban közösségi üggyé válik. Mint megállapította, az EME aktív, sokrétű és tudatosan építkező intézmény.
– Nagy szükség van egy ilyen intézményre, amely képes összefogni a tudományok művelőit, továbbvinni az értékeket, amelyekre épül. Ebben a munkában meghatározó szerepe van a vezetésnek: egy ilyen közösség csak akkor tud hosszú távon működni, ha van, aki összetartja mindezt. Az EME élén olyan vezető áll, akinek munkáját az MTA nagyra értékeli. Ezért Bitay Enikőt az MTA ezüst emlékéremmel tünteti ki – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese, majd átadta a kitüntetést a régi-új elnöknek.
Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke kifejtette: az MTA magyar tudósai között ott vannak az EME tagjai is, továbbá azt kívánta, minél több magyar fiatal érezze magáénak az Erdélyi Múzeum-Egyesületet.
– Az EME több mint másfél évszázada meghatározó pillére az erdélyi magyar tudományos életnek, amely tartalmas múltunk értékeit élő módon formálja. Nemcsak fórum, hanem aktív szellemi alkotóműhely, ahol új felismerések születnek – fogalmazott köszöntőbeszédében Dinya Judit, Magyarország külgazdasági attaséja. Hozzátette: az egyesületben zajló szakmai munka közösségünk fennmaradását és gazdagodását szolgálja. Ahol a tudomány nehéz kihívással néz szembe, az EME stabil szellemi menedéket biztosít, nemzedékeket köt össze, teret ad a fiataloknak és bekapcsolja őket a nemzetközi tudományos életbe. Az EME a minőség, a hitelesség és a közösségvállalás bizonyítéka – hangsúlyozta az attasé.
Páles Zsolt, az MTA Debreceni Területi Bizottságának elnöke kifejtette: a tudomány szerepét sokan megkérdőjelezik, és az áltudományos nézetek terjedése soha nem látott méreteket öltött – a világ nagy kihívásaira csak a tudomány által lehet jó választ találni. Az EME megalapítása óta élen jár a tudományos együttműködések támogatásával – tette hozzá.
Kelemen Hunor: A következetes munka adja az EME tekintélyét
– Az EME 1859 óta része az erdélyi magyar intézményes életnek. Létrejötte mögött világos szándék áll: legyen olyan saját intézményünk, amely gyűjti, megőrzi és gyarapítja mindazt, amit ez a közösség létrehozott. Mikó Imre és társai közösséget szolgáló intézményt akartak. Ez ma is érvényes. Az alapító gondolat nem vesztett érvényességéből: a kisebbségi közösség számára az intézmények a megmaradás eszközei. Az EME nem csak nagy múltú intézmény, tekintélyét az a következetes munka adja, amely ma is zajlik. Ez teremti meg a biztonságos hátteret, amelyre a tudományos és művelődési munka épülhet – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntőbeszédében, amelyet Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke olvasott fel.
– Ez a közgyűlés nemcsak kötelesség, hanem ünnep is: az erdélyi magyar tudományos közösséghez való tartozás ünnepe. Az EME az erdélyi tudományos közösség fő szervező ereje. Az egyesület szoros kapcsolatot tart fenn a magyarországi tudományossággal, közös projekteket és kutatásokat bonyolít le. A magyar tudomány egységét konkrét kutatási programokban valósítják meg – hangoztatta Balogh Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Humán Tudományok Kutatóközpontjának főigazgatója.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora szerint az EME és az MTA hidat alkot az anyaország és az elcsatolt területek között.
– Az EME története önmagában is erő, az egyesületi tevékenység kiemelt tiszteletre méltó – nem csupán a Kárpát-medencében, hanem Európában is egyedi. Ez a közösség ennyi évtizeden át képes volt az alapító szellemében működni, nem tudta elsöpörni egy totalitárius diktatúra sem, ami elismerést érdemel – fejtette ki beszédében Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.
– Egyetemi oktatóként és EME-tagként is lehet szolgálni az erdélyi magyar tudományosságot. A két intézmény soha nem versengett, mindig kiegészítette egymást. Ez a kapcsolat nemcsak megtartó, hanem hajtóerő is számunkra – emelte ki felszólalásában Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese.
Nagy László, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke (KAB) a jó intézményközi együttműködést emelte ki.
A közgyűlés meghallgatta, majd elfogadta a különböző jelentéseket és beszámolókat. A tisztújítást Pálffy Károly korelnök EME-tag bonyolította le. A szavazás eredményeképpen elnöknek megválasztották Bitay Enikőt, alelnöknek pedig dr. Bódizs György orvost, Keszeg Vilmos néprajzkutatót és Sipos Gábor történészt. A főtitkári teendőket továbbra is Bogdándi Zsolt látja el. Gazdasági tanácsos maradt Fábián Botond, a jogtanácsosi tisztséget pedig a továbbiakban Székely János ügyvéd látja el. A cenzori bizottság tagjait – Imecs Veronkát, Máté Ferencet és Pásztor Csabát – is újraválasztották.
A közgyűlés utolsó mozzanata a díjkiosztás volt. Teleki József-díjjal jutalmazták Olosz Katalin néprajzkutatót (laudált Keszeg Vilmos néprajzkutató). A díjat Bitay Enikő EME-elnök és Nagy Levente, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke adta át. Tiszteleti taggá választották Egyed Emese irodalmárt (laudált: Gaal György irodalomtörténész), Szabó Béla orvost (laudált Szilágyi Tibor), Pálffy Károly mérnököt (laudált Máté Márton). Gróf Mikó Imre-emléklapot vett át Balogh Balázs (ELTE, Budapest), Kovács Levente (Budapest), Páles Zsolt (Debrecen). Az Év könyve díjával Bartha Katalin Ágnest, Fejér Tamást és Sófalvi Andrást tüntették ki. Zárszavában Bitay Enikő EME-elnök kifejtette: a szombati közgyűlés megerősítette, hogy az EME közössége képes együtt gondolkodni és együtt cselekedni.
