Terhes játékok

Elkezdődtek a 33. nyári olimpiai játékok. A megnyitó ugyan csak ma este kezdődik fél 9-kor, de a küzdelmek egy része már zajlik. Egészen jó női kézilabda mérkőzéseket lehetett látni tegnap, sőt a magyar női kézilabda-válogatott is bemutatkozott a franciák ellen, egy lehetetlennek tűnő meccsen, hiszen a franciák toronymagasan esélyesek. A cikk írása pillanatában az eredményt még nem lehetett tudni, de már önmagában kiemelkedő siker a magyar kézilabda számára, hogy mind a férfi, mind a női csapat kijutott az ötkarikás játékokra.

Román oldalon nagy remények fűződnek Szőcs Bernadette asztaliteniszőhöz és a román női asztalitenisz-válogatotthoz. A 106 tagú román csapat csaknem felét, 45 sportolót a kajak-kenusok adják, ehhez a sportághoz fűződnek a legnagyobb éremesélyek is, amelyek nem túl nagyok. A hírek eredetileg 107 tagú román válogatottról szóltak, de a hazai csapat startját máris beárnyékolta egy doppingeset, amelynek következtében a 28 éves Florentina Iuşco dévai atléta eltiltást kapott, így nem vehet részt az olimpián. A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) tegnap ugyanis részben helyt adott a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) fellebbezésének, miután egy doppingteszt tiltott szert mutatott ki a sportoló szervezetében. Az ügy végére most került pont, miután a Román Olimpiai Bizottság határozottan kérte a CAS-t, hogy foglaljon állást az olimpia kezdetéig. Iuşco távolugrásban és hármasugrásban versenyzett volna Párizsban. Tavaly áprilisban egy versenyen kívüli doppingellenőrzés során végzett teszt a WADA tiltólistáján szereplő vízhajtót, furoszemidet mutatott ki a szervezetében. Használatát főleg azért tiltják, mert más tiltott szerek jelenlétét leplezheti a szervezetben. Szomorú kezdés tehát a hazai sport számára, de reméljük, jó hírek is érkeznek majd a román csapat háza tájáról, hiszen a hazai megroggyant sportéletnek falat kenyérként van szüksége a sikerre.

Magyarország is éhezi a sikert, ahol a kormány hatalmas beruházásokat eszközölt a sportban, a sikeres olimpiai szereplés pedig éppen azt erősítené meg, hogy érdemes volt. Magyar vonatkozásban van még egy érdekesség, hogy Párizs helyett akár Budapest is lehetett volna a házigazda, de a politikai viták ezt ellehetetlenítették, s amint látni fogjuk, nem teljesen alaptalanul, hiszen az olimpia megszervezése egyre nagyobb terhet jelent a fejlett országok számára is. Magyarország azzal vigasztalódhat, hogy igencsak népes küldöttséget nevezhetett be a játékokra, 180 sportoló képviseli a piros-fehér-zöld színeket, ami egy nem egészen 10 millió fős ország részéről igen figyelemre méltó teljesítmény.  

A megnyitó egészen különleges lesz, hiszen először szervezik stadionon kívül, a sportolók pedig a Szajnán hajókban fognak bemutatkozni. A francia szervezés körül számos aggály merül fel, hiszen a szakszervezetek nagyon erősek, így bármikor kirobbanthatnak egy sztrájkot, de az sem tesz jót az eseménynek, hogy Franciaországnak nincs stabil kormánya, Emmanuel Macron elnök jobbnak látta hivatalában hagyni ügyvivő kormányként a korábbi kabinetet. Csak remélhetjük, senkinek nem jut eszébe kihasználni ezt a gyengeséget, és bízzunk benne, hogy Párizs sikeresen fogja abszolválni az olimpia terhét, amely nyűggé kezd válni.  

Úgy hírlik, hogy egyre kevesebb a jelentkező ország, amely meg szeretné szervezni ezt a sporteseményt, hiszen a több mint 10 700 sportolót felvonultató ötkarikás játékok megszervezése 9–10 milliárd euróba kerül, az eseményre felépített infrastruktúrát pedig nem lehet nyereségesen kihasználni. Ez régi panasza minden szervező országnak, eddig azonban mindig akadt olyan állam, aki vállalta ezt a tetemes terhet. A franciák is abban reménykedtek, hogy oxigént jelent majd a gazdaságuk számára, hiszen fellendül a turizmus, de a számításaik nem jöttek be. A turisták attól tartva, hogy az olimpia idején minden méregdrága és a város túlzsúfolt lesz, törölték vagy későbbre halasztották nyaralásukat. Ezért sok szállodában a szobákat várakozáson alul értékesítették, a működtetők pedig akciókkal próbálják csalogatni a vendégeket.  

Az olimpiát tehát egyre inkább belengi a fenntarthatatlanság és az ésszerűtlenség árnyéka, ami már olyan tervek megszületéséhez vezetett, hogy szervezze mindig csak egy ország. Egyre többen vannak akik azt vallják, hogy legyen egy infrastruktúra, például Görögországban az olimpiai játékok bölcsőjében, és minden játékokon azt vegyék igénybe. Így nem kellene új stadionokat építeni négyévenként, amelyek aztán vagy tönkremennek vagy a lebontás sorsára jutnak.

A párizsi olimpia a háború és a politika miatt sem lehet teljes, hiszen mindössze 15 orosz és 16 fehérorosz sportoló vesz részt semleges színekben. A két ország sportolói ugyanis csak semleges színekben képviselhetik hazájukat, sőt át kellett esniük egy olyan vizsgálaton is, hogy nem támogatták korábban az Ukrajna elleni háborút. S hogy felmérjük, mekkora veszteség ez a sport számára, elég csak megemlíteni, hogy három éve Tokióban 330, illetve 104 fős volt a két ország ötkarikás küldöttsége. Politikailag ugyan lehet, hogy ez győzelem, de a sport szempontjából mindenképpen veszteség.