Teljes megújulás előtt a közel kétszáz éves Schütz-kripta

Gergely Erzsébet: gyakorlatilag a földből kellett kiásni a műemlék épületet

kripta
A közel kétszáz éves kripta restaurálása idén is folytatódik (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Újabb értékes temetői műemlék, az úgynevezett Schütz-kripta restaurálását tűzte ki célul a kolozsvári Házsongárd Alapítvány. A négy évre tervezett felújításhoz 2023 tavaszán kezdtek hozzá Erdély híres pantheonjában. Mindez azonban nem bizonyult egyszerű feladatnak, sem a munkálatok elvégzése, sem az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtése szempontjából. Első lépésként a közel kétszáz éves, a temető dombjába ágyazódott kriptát kellett kiszabadítani a vastag szemét és földréteg nyomása alól. Mindemellett a menet közben adódott halaszthatatlan munkálatok további anyagi fedezetet igényeltek: a segítség a magyar kormánytól érkezett, és támogatásának köszönhetően sikerült kilendíteni a helyzetet a holtpontról. Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója elmondta: a Schütz család gondnoki, városépítő és -szépítő tevékenysége megérdemli, hogy házsongárdi nyughelyüket, leszármazottak hiányában, próbálják megmenteni.

A kolozsvári Házsongárdi temető bal oldali fő útjáról letérve az első bal oldali sétányra, körülbelül ötven méterre, jobb kéz felől, a sírok közül impozáns épület emelkedik ki. Kísérőnk, Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára vezet a helyszínre, tájékoztatva arról, hogy a Schütz-kriptát, azaz a Schütz család sírboltját láthatjuk magunk előtt. A részben elkerített terület, a földdel, törmelékkel teli zsákok, a frissen felrakott fal, illetve elhelyezett bádogtető arról tanúskodik, hogy a kripta épületén az elmúlt időszakban komoly felújítási munkálatok zajlottak. 
„Az alapítvány fő célkitűzése kezdettől fogva a Házsongárdi temető történelmi és kultúrtörténeti szempontból fontos síremlékeinek gondozása, restaurálása. Ezért éreztük kötelességünknek, hogy a temető egyik legszebb és legnagyobb építészeti emlékének, a Szent Mihály-plébánia által bérelt közel kétszáz éves Schütz-kriptának az előrehaladott romlását megállítsuk, majd a kriptát helyreállítsuk” – mondta a Szabadság kérdésére Gergely Erzsébet.
A Házsongárd Alapítvány igazgatója kiemelte: „Gaal György kolozsvári irodalom- és helytörténész tájékoztatása szerint a Memento mori feliratú hármas beosztású kripta a temető egyik legnagyobb építészeti emléke. Középső timpanonja felett kereszt, illetve ennek két oldalán alakos szobrok láthatók, a vasajtó felett pedig Schütz József sírboltja 1856 felirat olvasható. A város néhai gazdag, jótékonykodó polgáráról van szó, aki a Bánffy-palota melletti egykori kétemeletes házát a római katolikus egyházra hagyta árvaház céljára. Mint szenvedélyes kertész, Schütz József negyedszázadig töltötte be a Sétatér gondnoki tisztségét, az úgyszintén a kriptában nyugvó unokaöccse, Schütz János (1814–1877) a temető gondnoka volt. A Schütz család tagjainak patrónusi, gondnoki, városépítő és -szépítő tevékenysége is méltóvá teszi őket igyekezetünkre, amellyel a művészi értékű családi kriptát, leszármazottak hiányában, próbáljuk megmenteni” – hangsúlyozta.
„A restaurálandó kripta kijelölésénél külön érzelmi szempont is vezérelt. A sok református kripta után jólesett volna az egyetlen monumentális katolikus műemléket is felsorakoztatni. László Attila főesperes úr mint a kriptát bérlő Szent Mihály-plébánia képviselője örömmel fogadta szándékunkat, de a Szent Mihály-templom helyreállításakor felmerült forráshiányok miatt csak korlátozott mértékben tudott segíteni” – fejtette ki. 
Amikor hozzákezdtek a restauráláshoz, kényelmes négy évre tervezték azt – magyarázta Gergely Erzsébet. Amit az alapos feltárás ellenére sem lehetett előre látni, a félig elsüllyedt építmény, sürgősségi beavatkozások nélkül, mint például a tetőfedés, a falak stabilizálása, a vízelvezetés stb. összeomlott volna. A halaszthatatlan munkálatok kifizetésére azonban nem maradt elegendő anyagi forrásunk, ezért soron kívüli kéréssel Magyarország kormánya nemzetpolitikai államtitkárságához fordultak. A döntéshozók felismerték, hogy a váratlanul előállt helyzet veszélyezteti a kripta helyreállításának megvalósulását, így a hiányzó, pótlólag megítélt összeggel hozzásegítették az alapítványt az elkerülhetetlen mentőmunkálatok tél előtti befejezéséhez.
A mentési és helyreállítási munkálatokat Tamás Árpád Profesional Partner székelyudvarhelyi cége vállalta. A körülbelül tíz méter hosszú és öt méter széles építmény a temető dombjának támaszkodik. A tetejére a felsőbb szintről, közel két évszázad alatt, olyan mennyiségű szemetet, illetve temetésekkor kint maradt földet hordtak, hogy az egy méter vastagságú cementálódott réteg kézi lefejtése, valamint az épületnek a körülötte felgyűlt földből való kiásása embert próbáló munkát igényelt. A vízszigeteléshez kiásott földdel együtt ez több mint 100 köbméter elszállítandó anyagot jelentett, pontosan 16 teherkocsi (7,5 tonnás) rakományt, több ezer háromnegyedig megtöltött zsákot. Ráadásul, mivel a kripta nem az út szélén épült, külön erőfeszítést követelt egy belső sorból, sírokkal teleépített terepen keresztül, a teherszállítókra felrakódni.
Sipos Dávid elmondása szerint a munkálatokat idén is folytatják: hátravan még, többek között, a külső homlokzat felújítása, a szoboralakok restaurálása, a bejárati ajtók és az épület belső terének a rendbetétele.
Gergely Erzsébet emlékeztetett, hogy műemlékvédelmi munkájuk eredménye több mint 170 megújított síremlék, tíz részben vagy egészen restaurált kripta, 700 körüli sír, emlékhely folyamatos gondozása, az ifjúsági kegyeleti munka és csúcsteljesítményként a Mikó–Rhédey-kriptának, a temető talán legcsodálatosabb építményének a helyrehozatala. Értékmentő munkánk elismeréséül 2014-ben a nemzetpolitikai államtitkárság a Házsongárd Alapítványt a kiemelt fontosságú intézmények sorába emelte, és azóta minden évben egyedi támogatásban részesíti.
„A Házsongárd Alapítvány vezetősége hálásan köszöni a memzetpolitikai államtitkárság nagylelkű támogatását, amellyel ismételten hozzájárult a Kolozsváron túlmutató fontosságú nemzeti kegyhely megtartásához” – hangsúlyozta az alapítvány igazgatója.

„A Dsida-kripta iratai elakadtak a bürokrácia útvesztőiben”

„Ez évi terveinket a korlátozott lehetőségek figyelembevételével készítjük. Mivel minden általunk műemlékké nyilvánított síremlékre – legyen az akár egyszerű sírkő – építési engedélyt kérnek, az engedélyeztetés rögös és költséges útját végigjárva általában egy évre van szükségünk a jóváhagyásra. A van pénz, nincs engedély, vagy a van engedély, nincs pénz szélső esetek közt próbálkozunk, tervezünk, pályázunk” – jelentette ki Gergely Erzsébet arra a kérdésünkre, hogy a Schütz-kripta helyrehozatali munkáinak folytatása mellett még milyen terveik vannak az idei évre vonatkozóan. 
A Házsongárd Alapítvány igazgatója kifejtette: óvatosságra int Dsida Jenő erdélyi költő kriptájának az esete. „Dsida Jenő kriptája a temető egyik leglátogatottabb emlékhelye. Mindig van rajta koszorú, friss virág. A 2022-es Kolozsvári Magyar Napokon széles körű, lelkes gyűjtés eredményeképpen összegyűlt 217 43 lej és 5500 forint, amely összeg elegendő lett volna a kripta helyreállításának megkezdéséhez. Hiába tettünk meg mindent, amit megtehettünk, mint ahogy az »véletlenül lenni szokott«, három építésiengedély-kérésünk közül éppen a Dsida-kripta iratai akadtak el a bürokrácia útvesztőiben. Mivel a sírbolt a polgármesteri hivatal tulajdona, és annak nincs számontartott bérlője, négy fórumon hárítottak hónapokon keresztül, miközben az engedélyeztetésre kiszabott határidő lejárt. Ez igazán jellemző, »törvény szerinti műemlékvédelem«, alaposan megfontolt hivatali eljárás. Következésképpen elölről kellett kezdenünk az egész engedélyeztetést, hogy alázatos türelemmel újból reménykedhessünk. Addig is kérjük a jólelkű adományozók megértését” – magyarázta Gergely Erzsébet. 
Ugyanakkor az alapítvány igazgatója elmondta: az eklektikus Csávássy-kripta műemlékre vonatkozó engedélye megvan, és a vasajtó helyreállítása után jó volna a költséges restauráláshoz is hozzákezdeni. Továbbá a rossz állapotban levő, porladó, málló neogótikus síremlékek hosszú sora vár megújulásra, amelyekről nehéz dönteni a művészi szépség, a sírfelirat tartalma és az ott nyugvó személy – Debreczeny Márton (1802–1851) bányamérnök, felfedező, irodalmár, a Kossuth-kormányban tanácsos, Pusztai Béla (1862–1894) színész, vígjátékíró, Sántha István (1820–1892) a Szent Mihály-templom főkántora és még folytathatnánk – fontossága szorításában.