A kolozsvári magyar főkonzulátus udvarán megtartott rendezvény két meghívottja először az általuk vezetett szervezet tevékenységét ismertette Halmágyi Erika moderátor felkérésére. Móczár Gábor kifejtette, a 2013-ban önállósult NÖRI sokoldalú feladatokat lát el a Magyarországon levő nemzeti és történelmi emlékhelyek, védett sírkertek területén. Vagyonkezelője és működtetője több jelentős kegyeleti helyszínnek, például a Fiumei úti sírkertnek (kerepesi temető). A főigazgató 2021-es hivatalba lépése után kezdeményezte a fiatal nemzedék megszólítását célzó Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet ismertette, hogy az idén 25 éves Házsongárd Alapítvány önkéntes munkával hozzávetőleg hétszáz sírt gondoz a kolozsvári panteonban. Hangsúlyozta az iskolai önjáró csoportok szerepét, akik saját kezdeményezésre kijárnak a temetőbe. Bár nagy segítséget jelentenek a különböző célzott s váratlan támogatások, egy-egy kisebb kripta restaurálása is jelentős összegbe kerül, és sokáig tart, ameddig újjászületve csodálhatjuk, mint jelesül a 12 évig felújított Bánffy-kriptát.
Ugyan Magyarországon vannak állami források a hatezernél több kegyeleti helyszín állagának megőrzésére, de ezek nem elegendőek. A jövőbeli megoldás az lehet, amire Móczár Gábor több példát is mondott: üzletember, cégvezető vagy mecénás magánadománnyal járult hozzá a Petőfi család, Arany János, Munkácsy Mihály, Izsó Miklós vagy Jókai síremlékének rendbetételéhez, a dualizmuskori művészetpártoló arisztokrácia példáját követve.
Éles kontrasztot képez a két ország hozzáállása között az engedélyezések kérdésköre is. A kedvező magyar jogkörnyezettől eltérően a Házsongárd Alapítványnak a romániai bürokrácia számos hivatalának útvesztőiben kell „huncutkodnia” minden egyes arra méltó sír műemlék jellegű védelem alá helyezéséhez. Jelenleg több mint négyszáz ilyen van, és persze további engedélyeztetése is folyamatban, ezekről Sipos Dávid, a szervezet titkára tájékoztatott röviden.
A műemlékeket közel kell vinni az oda látogatókhoz a modern technika lehetőségeivel is. A NÖRI az elmúlt három évben nyolcvan magyarországi helyszín megjelölését végezte el, az adott helyszíneken QR-kódok hívják fel a figyelmet, illetve szolgáltatnak pluszinformációkat a látogatóknak. A határon túli emlékezeti helyszínek összegyűjtését szolgálja a Magyar Nemzeti Névtér nevű projektjük, ehhez partnereket keresnek Erdélyben is. Szóba került, hogy miképpen lehet az idén 130 ezer diákot megmozgató Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program magyarországi helyszínekre szabott felkészítő interaktív anyagait, mintaprogramjait az itteni viszonyokhoz és tanulókhoz igazítani. Mindez azt a közös célt szolgálja majd, hogy a határon túli diákok identitáserősítéséhez hozzájáruljon az élményemlékezete, a saját területükön levő történelmi emlékekhez való kötődése.
