Alig tíz nappal ezelőtt az Európa-barát pártok előbb megállapodtak, hogy 64 százalékos parlamenti többséget kitevő kormánykoalíciót alkotnak. Akkor még csak négy nap telt el az elnökválasztás eltörléséről született, december 6-i alkotmánybírósági határozattól. A pártok a példátlan döntés hatása alatt aláírtak egy szándéknyilatkozatot, de amint lenni szokott, a szándéknyilatkozatokat a román pártok általában azért írják alá, hogy ne tartsák be. Lassan már az számítana hírértékű eseménynek, ha a pártok tiszteletben tartanak egy általuk aláírt megállapodást, legyen az csak egy szándéknyilatkozat is. A mostaniról is hamar bebizonyosodott, hogy a pártok nem gondolták komolyan az abba foglaltakat, hiszen az USR szinte azonnal elkezdte végezni a saját politikai számításait, és rájött: neki az érné meg a legjobban, ha ellenzékben maradna. Ekkor elkezdték húzni az orrukat, kitalálták, hogy a koalíció többi pártja által megfogalmazott általános elvek nem elegendőek és nem nyújtanak garanciát arra, hogy megállítsák a gazdasági válság mélyülését. Elena Lasconi azzal is előállt, hogy őt nem hívták meg a tárgyalásokra, ami kevésbé hihető. Inkább arról van szó, hogy az USR úgy gondolta: kompromittálná magát, ha egy olyan koalícióba lép be, amelynek a PSD is tagja. Azt remélik, hogy ellenzékben maradva, Elena Lasconi támogatottsága tovább nőhet az újbóli elnökválasztásra.
Mint kiderült azonban a hárompárti koalícióban sem mentek jól a tárgyalások, hiszen a liberálisok vezetője, Ilie Bolojan, de Ciprian Ciucu bukaresti kerületi polgármester is interjút adott a napokban. Ezekben mindkét liberális politikus olyan megjegyzéseket tett Marcel Ciolacu szociáldemokrata vezérre nézve, amelyek sértették ez utóbbit. Ezzel magyarázható a PSD elnökének tegnapi bejelentése, miszerint a szociáldemokraták visszalépnek a koalíciós tárgyalásoktól és hajlandók támogatni a parlamentben egy jobboldali kabinetet. Valahol érthető is ez a döntés, hiszen Ilie Bolojanék és az USR-sek valami olyan erkölcsi fölénnyel beszélnek a PSD-ről, mintha nekik semmilyen bűnük nem lenne, holott sajnos olyan nagy különbség nincs egyik párt között sem. A liberálisoknak is megvannak a gyengén felkészült, nacionalista, szélsőséges, utódkommunista politikusai, ráadásul nem csak a PSD sodorta a szakadék szélére az államháztartást, elvégre liberális pénzügyminisztere van az országnak. Tehát a liberálisok kioktatásának a hitelessége egyenlő a nullával, de az USR is leszállhatna a magaslóról, mert kibic szerepében könnyű kritizálni. Az olyan “zseniális” ötleteik pedig, mint az előrehozott választások kiírása az elemi politikai érzékük hiányára vall.
Klaus Iohannis államelnök azonnal felszólította a pártokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, hiszen nem hiányzik senkinek a politikai válság mélyülése. Ciolacu döntése állítólag a párt tagságát és egyes vezetőit is meglepte. A PSD elnökének a televíziós kamerák előtt adott nyilatkozatában tetten érhető ingerültsége arról tanúskodik, hogy a felindultság komoly szerepet játszott elhatározásában, de az is ugyanolyan valószínűnek tűnik, hogy taktikai döntésről van szó, amivel a PSD sarokba akarja szorítani a jobboldali pártokat, hogy ezek vegyenek vissza a szociáldemokraták ellen irányuló kritikájukból. Ezeknek normális időszakban lehetne létjogosultsága, de amikor nagykoalíciót készülnek alakítani ilyen rendkívüli időszakban - amikor nem csak a kormány, hanem lassan az államelnök is csak ügyvivő lesz -, akkor mindenképpen nagyobb fegyelemre és önmérsékletre lenne szükség.
Felmerül tehát egy kisebbségi kormánynak a lehetősége, ami aligha működhet, hiszen még a 64 százalékos többségű nagy kormánykoalíció tartóssága is kérdéses, nemhogy egy kisebbségi kormányé. Ennek a politikai iszapbirkózásnak már megvan az első negatív és nagyon is kézzelfogható következménye, hiszen a Fitch Ratings amerikai hitelminősítő intézet pozitívról negatívra rontotta Románia adósságosztályzati kilátásait, ami azt jelenti, hogy hazánkat a leminősítés veszélye fenyegeti, ami alaposan megdrágíthatja az amúgy is magas kamatköltségeket a nemzetközi pénzpiacokon, hiszen nagyon nem mindegy, hogy Románia milyen feltételek mellett tud hiteleket felvenni a gazdaság finanszírozására.
