Az ukrán elnök ismét a NATO-csatlakozás mellett érvelt
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta, az ukrán hadsereg jelenleg naponta mintegy 300-350 nagy hatótávolságú csapásmérő eszközt vet be, de a cél ennek körülbelül 600-ra emelése. Az ukrán elnök rámutatott, hogy Oroszország naponta akár 650 drónt és akár 100 rakétát is indít ukrán célpontok ellen, ezért Kijev olyan képességek kiépítésére törekszik, amelyek lehetővé teszik a hasonló intenzitású válaszcsapásokat.
Zelenszkij szerint ha Ukrajna eléri ezt a kapacitást, Oroszország saját területén is közvetlenebbül megtapasztalhatja a háború következményeit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásoknak Európa biztonságát is szem előtt kell tartaniuk.
Az ukrán államfő úgy vélte, Moszkva célja Európa destabilizálása, amit különböző eszközökkel, köztük szövetségesein keresztül próbál elérni. Kiemelte a kiberbiztonság jelentőségét is, és jelezte, hogy Ukrajna kész megosztani a háború során szerzett tapasztalatait partnereivel.
Zelenszkij ismét leszögezte, Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyről az ország részvétele nélkül döntenének. Hangsúlyozta, hogy bár Kijev számít az Egyesült Államok és európai partnerei támogatására, a háborúról és annak lezárásáról nem lehet Ukrajna nélkül tárgyalni.
A tallinni csúcstalálkozón az ukrán elnök ismét kiállt országa NATO-csatlakozása mellett. Alar Karis észt elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Európának erős és önmagát megvédeni képes Ukrajnára van szüksége, amelynek helye az Észak-atlanti Szövetségben van.
Alar Karis támogatásáról biztosította Ukrajna jövőbeli NATO-tagságát, az északi és balti országok vezetői pedig közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket Kijev euroatlanti törekvései mellett. Zelenszkij arra kérte partnereit, hogy folytassák a katonai és pénzügyi támogatást, valamint gyorsítsák fel az Ukrajna uniós csatlakozásához szükséges tárgyalási fejezetek megnyitását.
Petteri Orpo finn miniszterelnök a találkozón úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg kedvezőbb helyzetben van a harctéren, mint korábban. Szerinte az ukrán haderő ma már képes stratégiai jelentőségű célpontokat támadni mélyen Oroszország területén, ami erősíti Kijev pozícióit. Hozzátette, a nemzetközi közösségnek továbbra is fenn kell tartania az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Az északi és balti államok a háború kezdete óta Ukrajna legkövetkezetesebb támogatói közé tartoznak. Rendszeresen szorgalmazzák a Kijevnek nyújtott segítség fenntartását, az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását, valamint Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozási perspektívájának egyértelműbb kijelölését.
