A Wall Street Journal megjegyzi, hogy a lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint az Egyesült Államok hadereje több fontos lőszertípusból is hiányt szenved, amelyekre egy Oroszországgal vagy Kínával vívott esetleges jövőbeli konfliktusban szüksége lenne. Az amerikai portál szerint a készletek jelentősen megcsappantak az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások, valamint az Iránnal kialakult fegyveres konfliktus következtében. Az idézett források szerint megfogyatkoztak a nagy hatótávolságú precíziós rakéták, a hadsereg taktikai rakétarendszereinek rakétái, valamint a rövid hatótávolságú Stinger föld-levegő rakéták is. Donald Trump amerikai elnök augusztus 6-án kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „szintén szüksége van rakétákra”, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét további katonai támogatást kért. Zelenszkij augusztus 5-én, a Kyiv Independent beszámolója szerint megállapította, hogy Ukrajna szövetségesei az idei év első felében kétharmaddal kevesebb légvédelmi rakétát szállítottak, mint 2025 azonos időszakában.
A The Wall Street Journal szerint Washingtonban korábban úgy vélték, hogy Oroszországot olyannyira leköti az ukrajnai háború, hogy valószínűtlen egy NATO-tagállam elleni orosz támadás. Az amerikai hírszerzés új értékelése azonban egybeesik az elmúlt hónapokban európai vezetők által megfogalmazott hasonló figyelmeztetésekkel.
Júniusban Christian Freuding altábornagy, a német hadsereg egyik parancsnoka szintén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország három éven belül képessé válhat NATO-tagországok megtámadására. A Wall Street Journal szerint az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy egy nagyszabású hibrid hadviselési művelet, vagy akár egy korlátozott szárazföldi katonai művelet is bekövetkezhet az idei ősz és 2029 között.
A legfrissebb hírszerzési jelentés egybeesik olyan európai figyelmeztetésekkel is, amelyek szerint Oroszország úgynevezett „hamis zászlós” műveleteket hajthat végre: például, ukrán gyártmányú drónokkal támadhatja a balti térség kritikus infrastruktúráját, hogy a felelősséget Ukrajnára hárítsa.
„Putyinnak újabb eszkalációra, újabb győzelemre van szüksége, és ebben a tekintetben a balti térség és Lengyelország jelentik a legközelebbi célpontokat” – jelentette ki nemrég Robert Kaunas litván védelmi miniszter. Nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy az elmúlt hónapokban a három balti államban megszaporodtak a drónincidensek és a légtérsértések.
A The Wall Street Journal hasonlóképpen azt írta, hogy az orosz energetikai infrastruktúrát ért ukrán támadások, valamint a frontvonalon elért csekély eredmények arra ösztönözhetik Putyint, hogy a NATO-val szemben próbáljon politikai vagy katonai sikert felmutatni. Egy esetleges akció várhatóan a NATO keleti szárnyát célozná, hogy próbára tegye a szövetség kollektív védelmet garantáló 5. cikkelyének érvényesülését
A Digi24 emlékeztet: augusztus 5-én robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak egy – állítólag lőszerekkel megrakott – ukrán teherszállító repülőgép közelében a lipcsei repülőtéren. Alexander Dobrindt német belügyminiszter az esetet „hibrid támadásnak” nevezte. Oroszországot ugyan nem említette név szerint, de a Kreml évek hibrid hadviselést folytat, amelynek célja az európai államok destabilizálása.
A Digi24 rámutat továbbá: Ukrajna légvédelmi hiányosságait kihasználva az orosz hadsereg az elmúlt napokban fokozta a Kijev elleni támadásokat. Augusztus 5-én ballisztikus rakétákkal és drónokkal végrehajtott légicsapásokban az ukrán főváros közelében 17 ember vesztette életét, további több tucatnyian megsérültek. Az ukrán légierőnek az orosz rakéták közül egyet sem sikerült elfognia.
