Nicuşor Dan elmondása szerint a csúcsértekezleten szó esett a regionális összeköttetések fejlesztéséről is. Mint megjegyezte, Románia jelentős előrelépést ért el energetikai infrastruktúrájának a moldovai, illetve ukrajnai infrastruktúrával való összekapcsolása terén. A résztvevők megvitatták az Égei-tengert Odesszával és Moldovával összekötő észak–déli katonai folyosó létrehozásának szükségességét is, amelyhez reményeik szerint európai uniós finanszírozást is sikerül majd biztosítani – részletezte az államfő. Hozzátette: tárgyaltak Moldova és Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatáról is; Románia kész megosztani az ezzel kapcsolatos tapasztalatait és szakértelmét a két országgal.
Az elnök üdvözölte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az értekezleten ismét hangsúlyozta a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét, valamint a konstancai kikötő szerepét a Kaszpi-tenger térségével kialakítandó összeköttetésekben.
Fekete-tengeri polgári biztonsági
központot tervez Románia és Bulgária
Az államfő beszámolt arról is, hogy Románia Bulgáriával közösen fekete-tengeri polgári biztonsági központ létrehozásán dolgozik, amely elősegítené a szabad, biztonságos hajózást, illetve támogatná a térséget érintő infrastrukturális és energetikai beruházásokat.
Nicuşor Dan a sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy kétoldalú megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Elmondása szerint tárgyalásaik egyik témája az ukrajnai román kisebbség helyzete volt. Románia azt szeretné, hogy az ukrajnai román tannyelvű iskolák változatlan formában működhessenek tovább – tudatta az államfő. Megerősítette: Románia továbbra is határozottan támogatja Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai uniós integrációját.
A drónincidensek megelőzéséről
is tárgyalt a román és az ukrán elnök
Nicuşor Dan tájékoztatása szerint a Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen a tengeri biztonságról, valamint a drónincidensek megelőzését és a korai riasztást szolgáló mechanizmusok összehangolásának szükségességéről is egyeztettek. A tanácskozáson jelen volt az ukrán elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, és megállapodtak abban, hogy a román fél rövid időn belül megkapja a szükséges válaszokat a júniusi konstancai drónincidens ügyében.
„A konstancai eset óta több intézkedés is történt: létrejött egy közvetlen kapcsolattartási csatorna, amely korábban nem létezett az ilyen jellegű esetek kezelésére. Másodszor, a román fél – vagyis a hadsereg, a belügyminisztérium és a parti őrség – fokozta a járőrözést az ehhez hasonló események megelőzése érdekében. Harmadszor, több technikai szintű egyeztetésre is sor került, hogy teljes körűen tisztázzuk a történteket. Jelenleg arra várunk, hogy az ukrán fél minden szükséges választ megadjon” – részletezte a román államfő.
Ukrajna támogatásának részletei
titkosítottak a katonai aspektusok miatt
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő kijelentette: mivel ennek katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha a részletek továbbra is titkosak maradnak. Nicuşor Dan rámutatott, Románia és más államok különböző formában támogatták Ukrajnát: egyes esetekben pénzügyi segítséget nyújtottak, máskor katonai felszereléseket bocsátottak rendelkezésre. „Amikor egy állam a saját védelmi képességeit szolgáló eszközökből ad át egy másik államnak, az bizonyos esetekben indokoltan katonai titok marad” – fogalmazott az államfő.
Arra a kérdésre, miként reagál Bukarest a Románia és Ukrajna közös dróngyártási tervei miatti orosz fenyegetésekre, az államfő leszögezte: „Románia szuverén ország, és nem hagyja magát megfélemlíteni.” Hangsúlyozta: Románia és szövetségesei továbbra is Oroszországot tekintik a térség agresszorának, és valamennyi szövetség védelmi jellegű.
„A háború tragikus tapasztalatai nyomán Ukrajna rendkívül fejlett katonai-technológiai kapacitásokat épített ki. Mivel partnerek vagyunk, és kölcsönös bizalommal fordulunk egymás felé, erre az együttműködésre alapozva szeretnénk fejleszteni saját hadseregünk védelmi képességeit” – tette hozzá Nicușor Dan.
A román elnök a kijevi csúcsértekezlet alkalmával Aleksandar Vučić szerb államfővel is egyeztetett. A megbeszélés középpontjában a közlekedési és energetikai összeköttetések fejlesztése, valamint a szerbiai román kisebbség jogainak védelme állt.
A romániai kormányalakítás kapcsán kialakult patthelyzet kapcsán Nicușor Dan kiemelte: mielőbb meg kell találni a megoldást. Mint mondta, jómaga is egyeztet a pártokkal, és a pártok is folyamatosan tárgyalnak egymással, az elmúlt hónapokban azonban olyan retorikát folytattak, amely jelentősen leszűkíti a tárgyalási mozgásterüket. “A politikusok feladata, hogy nyitottak legyenek a kompromisszumra, és hogy megtalálják a választóik számára legkedvezőbb megoldást” – hangsúlyozta.
Az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben határozottan elítélték Oroszország katonai agresszióját, és ismét megerősítették támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett. Ígéretet tettek továbbá arra, hogy mindaddig folytatják a politikai, katonai, gazdasági és humanitárius segítségnyújtást, amíg arra szükség lesz. Az európai vezetők leszögezték továbbá: támogatják Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, egyben felszólították Oroszországot csapatainak kivonására. A dokumentum hangsúlyozza: a békének átfogónak, igazságosnak és tartósnak kell lennie, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányának elveivel.
AUR: AZ ÁLLAMFŐ TITKOSÍT BIZONYOS KÖZKIADÁSOKAT, DE ERRE NINCS ALKOTMÁNYOS FELHATALMAZÁSA
Bírálta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu Nicușor Dan államfőt, amiért nem hozza nyilvánosságra a Románia által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összegét. A politikus csütörtöki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az államfő a közkiadások egy részének titkosításával olyan jogkört gyakorol, amellyel az alkotmány nem ruházza fel. Véleménye szerint az elnök a támogatás teljes összegét nyilvánosságra hozhatná, anélkül, hogy ismertetné a támogatás katonai vonatkozásainak részleteit. Peiu hangsúlyozta, a közkiadások teljes átláthatósága a társadalmi szerződés része, és ahhoz, hogy az adófizetők önként teljesítsék adófizetési kötelezettségüket, bízniuk kell abban, hogy az állam felelősen gazdálkodik a beszedett közpénzekkel. Az AUR szenátora szerint II. Károly uralkodása idején hasonló gyakorlat miatt Románia súlyos árat fizetett a titkosított döntésekért, ugyanakkor szerinte ez az eljárás más közkiadások elfedésére is lehetőséget adhat.
