A főszervező Jonas Mertens, a falubeliek Jónása, a belga hajóépítő mérnök, aki pár éve telepedett le Kispetriben, és erre az eseményre kivételesen még az édesanyja is ideutazott Belgiumból. A néhány lelkes fiatallal megszervezett, jó hangulatú szüreti bálra a nemrég felújított kultúrotthonban került sor, aminek a felújítását a polgármesteri hivatal anyagi segítsége biztosította.
A táncoktatás után magabiztosabban álltak táncba (a szerző felvétele)
A szeptember 23-án, szombaton megtartott mulatságon a talpalávalót Ségercz Ferenc és bandája biztosította. A zenéjük ugyan nem hagyományos kalotaszegi volt, hanem moldvai csángó és csíki zene, de Ferenc tanításával a helyiek is belekóstolhattak ebbe a zenébe és táncba. Ségercz Ferenc elmondása szerint az mindenképpen jó, ha táncoktatás is van egy ilyen rendezvény keretén belül, mert amikor az ember már tudja a lépéseket, akkor magabiztosabban és lelkesebben áll be a táncba.
A szüreti bállal párhuzamosan szilvalekvárfőzésre is sor került a Maraton panzió udvarán, szilágyperecseni tapasztalt gazdák segítségével. Zsigmond András, a panzió tulajdonosa a szilvalekvár eladásából származó összeg jelentős részét felajánlotta az iskola épületének felújítására. Ugyanakkor néhány festményt is eladásra bocsátott: az alkotások a nyár elején Kispetriben készültek az általa szervezett festőtáborban, és ezeknek az árát, ugyancsak segítségként, hozzáadná az iskola épületfelújítására összegyűlt összeghez.
Batyus alapon, a szüreti bálba mindenki hozott egy kis saját finomságot – süteményt, gyümölcsöt, a férfiak pedig házi boraikkal és pálinkáikkal kedveskedtek. Eközben a kultúrház udvarán, három üstben rotyogott a berbécs-, marha- és disznótokány. Este hét óra körül került sor a közös vacsorára, amit Sorin főszakács készített, Hermina és segédjei pedig szép, ízléses tálalással járultak hozzá a szüreti bál sikeréhez.
Miután a jelenlévők mind szívesen adóztak a kulináris élvezeteknek, újrakezdődött a tánc, a zenélés szüneteiben pedig a falubeli férfiak nótázásba kezdtek: erőteljes, szép hangjuk betöltötte a termet, felidézve a Kispetriben egykoron megtartott bálok és mulatságok hangulatát.
Akik eljöttek, biztosan nem bánták meg, hiszen lehetőségük volt régi ismerősökkel találkozni, újakkal megismerkedni. Amikor megkérdezték Jónástól, mi késztette arra, hogy megszervezze ezt a szüreti bált, szerényen és tört magyarsággal annyit mondott: a falusi ember sokat dolgozik és időnként szórakozni is kell!
Borítókép: Háromféle tokány rotyogott három üstben (Fotó DOCZI ANDRÁS)
