Egykori lakóháza a badeni Weinheim-Hohensachsenben felbecsülhetetlen értékű emlékhely. A pincében berendezett egykori bár falán hírességek aláírásai sorakoznak. Főleg a berni hősöké, Fritz Walteré, Helmut Rahné, Hans Schäferé és a világbajnok csapat további tagjaié. Ebből a válogatottból már csak ketten élnek: Schäfer és Horst Eckel.
Az asztal és a sarokpad úgy hat, mintha a szövetségi kapitány bármely pillanatban betoppanhatna. „Itt találkozgattak az urak időnként, s valószínűleg nem csak a taktikáról esett szó” – mondta a weinheimi Rüdiger Zerweck, aki hét évvel Herberger 1977-es halála után vette meg a házat az özvegytől. A fehér épület akkor még tele volt emléktárgyakkal, de a futballszövetség sok mindent elvitt.
Számos történész szerint a magyarok felett aratott 3:2-es győzelem önbizalmat és hitet adott a háborúban megvert országnak. Herbergert apafigurának tartják, s az akkori kancellárhoz, Konrad Adenauerhez hasonlítják. Szakemberek szerint Németország leginkább az ő zsenialitásának köszönhetően győzte le a legendás Aranycsapatot.
„A semmiből alakította ki csapatát. Nagyon-nagyon jó pszichológus volt, már akkor nagyon modern tréner és stratéga” – mondta Joachim Löw, a jelenlegi szövetségi kapitány.
Ám nem csak a bár eredeti Weinheimben. A kovácsolt vas kerti kapun az SH kezdőbetűk emlékeztetnek az egykori híres tulajdonosra. A mannheimi születésű Herberger emléke él a településen: iskolát, stadiont neveztek el róla, lakóházának utcáját Sepp Herberger utcának hívják. Az utca a temetőhöz vezet, amelynek a bejáratánál helyezkedik el a sírja.
Herberger 1921 és 1925 között három alkalommal szerepelt a német válogatottban. Bemutatkozására szövetségi kapitányként az 1936-os olimpia után került sor. A második világháború után rövid ideig az Eintracht Frankfurtnál dolgozott, majd 1950-ben visszahívták szövetségi kapitánynak. 1964-ig töltötte be a tisztséget, majd Helmut Schön lépett a helyébe. Nyolcvanéves korában, Mannheimben hunyt el tüdőgyulladás következtében.
