Nem veszítettünk jogainkból
- Összességében jó tervezet lett, amely nem vesz vissza a kisebbségi jogokból, hanem több területen is előrelépést hoz a mi ügyeinkre vonatkozóan is. Egyrészt sikerült megértetni, hogy számunkra – függetlenül attól, hogy a tömbmagyarságról van szó, vagy interetnikus környezetben élőkről - a román nyelv oktatásának jelenlegi keretei nem elégségesek, és elfogadtatni egy új szabályozás szükségességét. Különböző programokkal - cserediákok, tankönyvfejlesztések, nyelvtáborok - olyan környezetet próbálunk teremteni diákjaink számára, ami megkönnyíti a román nyelv elsajátítását – emelte ki.
A kisebbségi témakörnél maradva a képviselő elmondta: sikerült elfogadtatni például azt a kitételt is, hogy minden diák, aki anyanyelvén tanult, Románia bármelyik egyetemén anyanyelven felvételizhessen.
A jelenlegi törvény értelmében csak azok a bentlakások számíthatnak állami támogatásra, amelyek valamelyik állami intézménynek vannak alárendelve. Emiatt szórványkollégiumaink nem számíthatnak állami finanszírozásra, hiszen nem tartoznak állami oktatási intézményekhez, többségüket ugyanis egyházak működtetik. Sikerült változtatni a törvényen oly módon, hogy nem csak az oktatási intézményeknek alárendelt, hanem úgymond az ezeket kiszolgáló bentlakások is kaphassanak pénzügyi támogatást – mondta.
Ugyancsak sikerült az óvónők helyzetét rendezni a kisebbségi oktatásban: akár a tanítónők esetében náluk is a román nyelv oktatása plusz tevékenységként fog szerepelni, amiért külön bérezés jár.
A vegyes tannyelvű intézmények esetében kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok - Temesvár, Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (Illusztráció)
A vegyes tannyelvű intézmények esetében kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok, függetlenül attól, hogy az illető közigazgatási egységben a nemzeti kisebbségek számaránya húsz százalék alatt vagy fölött van.
- A gyerekeink otthonosságérzetét növelheti, ha például szórványban egy vegyes tannyelvű iskolában a folyosói feliratok, a hirdetmények valamennyi ott tanuló gyermek anyanyelvén is megjelennek – tette hozzá.
Ez vonatkozik a felsőoktatásra is, mondta, ahol sikerült elérni, hogy azokon az állami egyetemeken, ahol nincs anyanyelvi oktatás – lásd kolozsvári állategészségügyi egyetem -, különítsenek el helyeket a felvételin a kisebbségekhez tartozó diákok számára.
- Ezzel azt érhetjük el, hogy értelmiségünk megizmosodhat ott is, ahol nincs anyanyelvi képzés – tette hozzá.
Rögzítették, hogy az egyetemek nem emelhetik a tandíjat a diákok tanulmányi évei alatt, legfennebb az inflációhoz igazíthatják, ez kiszámíthatóbbá teszi ezt az időszakot a hallgató számára.
A tanügyi törvény profilvállalási kötelezettséget ír elő a középiskoláknak. Ez azt jelenti, hogy ezekben az intézményekben nem működhet egyszerre elméleti és vokacionális profil, választani kell.
- Ha ez így marad, oktatási hálózatunk egy része felszámolódott volna. Sikerült azonban kieszközölni, hogy azon felekezeti oktatási intézmények számára, amelyek szakiskolákat működtetnek, ez a profilválasztási kötelezettség ne legyen érvényes. Mint ahogy azokra az oktatási intézményekre sem, amelyek egyedüli kisebbségi nyelven működő iskolának számítanak a megyében - mondta.
Megtudtuk azt is, az új jogszabály értelmében kötelező lesz létrehozni kisebbségekkel foglalkozó oktatás-kutatási, illetve a kisebbségi vizsgatételekkel foglalkozó belső osztályt az erre szakosodott intézményekben.
- A másik nagyon fontos dolog a tananyag kérdése. Ennek átalakítására tettünk javaslatot, hogy az a típusú leterheltség, ami a diákokra jellemző, csökkenjen. Sokszor olyan tudást próbálnak átadni nekik, amelyet nem feltétlenül tudnak hasznosítani a mindennapi életben, mégpedig nagy mennyiségben. A tapasztalat az, hogy mindent be akarnak szorítani a tankönyv borítói közé, a diákok pedig egy adott ponton túl képtelenek elsajátítani, feldolgozni ezt az információhalmazt. A korosztályhoz illő tanterv számunkra kulcskérdés volt, és sikerült ezt az elvet elfogadtatnunk – nyilatkozta lapunknak a képviselő.
A beszélgetés során elhangzott: egy gyermekközpontú rendszer megteremtéséhez elsősorban olyan infrastruktúrát kell kialakítani, ahol a gyerek otthon tudja érezni magát, másrészt pedig olyan tananyag kell, ami a későbbiekben hasznosítható.
- Mi csak a kereteit tudjuk mindennek meghatározni, a konkrét tananyagot nem a törvény szabályozza, hanem a szakemberek töltik fel tartalommal – hangsúlyozta.
Kifejtette azt is: minőségi oktatást minőségi pedagógusok nélkül nem lehet. A pedagógusok képzése, továbbképzése, rendszerbe való bevonása az egyik nagyon fontos feladata az oktatásnak. A pedagógustársadalmat meg kell becsülni, ezért a bértörvényre oda kell figyelni, megfelelő bérezés nélkül ugyanis nem lehet a pedagógusi pályát vonzóvá tenni a frissen végzettek számára. Az orvosok esetében sikerült nagyon komoly bérfejlesztéssel ez már sikerült – vélekedik a képviselő.
