Cseke Attila Bihar megyei szenátor, az RMDSZ volt egészségügyi minisztere emlékeztetett: a szövetség kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy helyi szinten kell a döntéseket meghozni a különböző korlátozások bevezetéséről, nem pedig Bukarestben. A szövetség álláspontja szerint a helyi, illetve a megyei önkormányzatok és a megyei közegészségügyi hatóságok az illetékesek dönteni a különböző gazdasági tevékenységek, az oktatás felfüggesztésének a szükségszerűségéről, vagy épp a település karanténba helyezéséről.
Ehhez képest épp ellenkező tendencia figyelhető meg: a piatra neamti tragédiát követően – annak leple alatt - az egészségügy centralizálásáról beszélnek Bukarestben. Ha egy-egy helyen gondok akadnak, az nem azt jelenti, hogy a decentralizáció elvével van a baj, hanem hogy alkalmatlan személyek kerültek az intézmények élére, hangsúlyozta Cseke. Az elmúlt tíz évben, amióta az egészségügyi intézmények az önkormányzat hatáskörébe kerültek, megnőttek az infrastrukturális beruházások – fejtette ki.
Növelni a tesztelések számát
Dr. László Attila Kolozs megyei szenátor a járványügyi ankétok hatékonysága növelésének fontosságáról beszélt. A kivizsgálást minden fertőzött személy esetében már az első 24 órában el kell végezni, így időben el lehetne különíteni a fertőzötteket, figyelmeztetett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenlegi kapacitást három-négyszeresére kell bővíteni.
Növelni kell a tesztelések számát is, nem csak a tünetekkel rendelkezők esetében kell elvégezni, hanem ki kell terjeszteni a járványügyi ankétok alapján azonosított potenciális fertőzöttekre is. Az RMDSZ ingyenes heti tesztelés bevezetését sürgeti a családorvosok, kórházi és bölcsődei dolgozók, illetve az iskolák és óvodák megnyitása után a pedagógusok számára is.
Az RMDSZ álláspontja szerint biztosítani kell, hogy mindenki kapjon kórházi ellátást, akinek egészségügyi állapota ezt igényli különös tekintettel a nem vírusfertőzött krónikus betegekre is – hangzott el. Idén március óta 41 százalékkal kevesebben fordultak orvoshoz, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban, a halogatásnak sok esetben visszafordíthatatlan következményei vannak, mondta. Csökkenteni kell továbbá a bürokráciát a különböző küldőpapírok, receptmegújítások terén is.
Kezdődjön újra az oktatás
Az RMDSZ álláspontja szerint ott, ahol a járványügyi helyzet lehetővé teszi, kezdjék újra az oktatást kilencedik osztályig. Az iskolák nyitva tartása mellett szól, hogy a diákok kontrollált környezetben vannak, fertőzöttség esetén pedig könnyebben követhető a beteg környezete. A szülőnek ugyanakkor legyen joga arra, hogy eldöntse, akarja-e, hogy a gyereke részt vegyen a személyes oktatásban, vagy inkább maradjon otthon, és online kövesse a tanítást, hangsúlyozták a szövetség képviselői.
Erősíteni a munkahelyek védelmét
Az RMDSZ munkahelyvédelmi és gazdaságélénkítő javaslatairól Miklós Zoltán háromszéki képviselőjelölt beszélt. Figyelmeztetett: év végéig járnak azok a támogatások, amelyekkel a kormány a koronavírus-járvány által okozott jövedelemkiesést igyekezett enyhíteni. Az RMDSZ javaslata értelmében a vészhelyzet idejére meg kell hosszabbítani a munkanélküli segély, a munkahely védelme és a hitelmoratórium kapcsán hozott rendkívüli intézkedéseket.
Elhangzott, legalább 2021 júniusáig biztosítani kell a következő intézkedések alkalmazását: a kényszerszabadságról visszatérő alkalmazottak bruttó fizetésének 41,5%-os állami támogatását 6 hónapra (a jelenlegi 3 hónap helyett); a csökkentett munkaprogram szerint dolgozó alkalmazottak fizetésének állami résztámogatását a bruttó fizetéskiesésnek a 75%-val; a kis- és közepes vállalkozások által kifizetett kényszerszabadsági juttatások összegének a 75%-os állami támogatását, abban az esetben, ha a vállalat tevékenységcsökkentése a járvány következménye; a mezőgazdasági idénymunkások és a vendéglátóipari szezonális alkalmazottak támogatása jövedelemkiesés esetében a minimálbér 35%-val egyenlő havi juttatással, amely 3-6 hónapra igényelhető, amennyiben a jövedelemkiesés a közegészségügyi intézkedések következménye.
A szövetség javaslata értelmében a 29 év alatti és 50 év feletti elbocsátott személyeket alkalmazó kis- és közepes vállalkozások a járványhelyzet lejártáig vissza nem térítendő állami támogatásban kell részesíteni, ennek értéke havonta új munkahelyenként a fizetés fele, de nem több havi 2500 lejnél. A támogatás feltétele az új munkahely fenntartása legkevesebb egy évig.
Az RMDSZ kiemelt fontosságúnak tartja a kisvállalkozások támogatását, az IMM Invest program hatékonyabb működtetését is. A közepes vállalkozások 10 millió lejes, a kisvállalkozások 2 millió, a mikrovállalkozások pedig 1 millió lejes hitelekhez férjenek hozzá, 90% állami garanciával és 100% kamattámogatással. Az IMM Invest programban rendelkezésre álló források értékének növelését kezdeményezi 20 milliárd lejre 2021 első szemeszterében.
Úgy vélik, a távmunka és távoktatás feltételeinek könnyítése érdekében támogatni kell az IT-eszközök beszerzését a távmunkarendszerben dolgozó alkalmazottak számára személyenként 2500 lej értékű vissza nem térítendő összeggel, azokban a családokban pedig, ahol a bruttó havi jövedelem nem haladja meg az 5000 lejt, iskoláskorú gyermekenként 1500 lej vissza nem térítendő állami támogatást kell folyósítani erre a célra.
Nyissanak ki a piacok
A zárt terű élelmiszerpiacok bezárása komoly csapást jelentett a hazai őstermelőknek, az RMDSZ ezért támogatta azt a törvénytervezetet, amely ennek a rendelkezésnek a visszavonását helyezi kilátásba. A szövetség, reméli, hogy a kormány is belátja tévedését és visszavonja intézkedését.