Észtországnak két fordulóban sikerült nyernie Romániával szemben, Kelet-Európának ugyanis egyetlen helyet tartottak fenn, és ez a térség - más régiókkal ellentétben - nem tudott egyetlen közös jelöltben megállapodni. 

Miután az első fordulóban nem sikerült megszereznie az ENSZ 193 tagállama szavazatának kétharmadát, Észtország végül a második fordulóban 132 szavazatot kapott, míg Románia csak 58-at. (Románia az első fordulóban 78 szavazatot kapott). 

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Közgyűlés 193 voksából 185-öt kapott meg. Ez lesz a legkisebb állam az ENSZ biztonsági tanácsában. A Karib-tengeri állam hivatalos nyelve az angol, fővárosa Kingstown. Ideiglenes tagsági mandátuma alatt a globális felmelegedés elleni harcot és a hurrikánok okozta károk leküzdését tartja majd célkitűzésének. 

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek egyetlen ellenjelöltje Salvador volt, amely az utolsó pillanatban (csütörtökön) jelentette be jelölését. A közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján fekvő állam mindössze 6 szavazatot kapott. Latin-Amerika és a Karib-térség országai ugyanis már rég megállapodtak abban, hogy Saint Vincent és a Grenadine-szigetek fogja képviselni a régiót a biztonsági tanácsban a 2020-2021-es időszakban. 

Nem állandó tagnak választották a januárban kezdődő két éves periódusra Nigert és Tunéziát is, mindkettőt 191 vokssal. Az Afrikát képviselő országoknak nem volt ellenjelöltjük. 

Szintén nem volt ellenjelöltje az Ázsiát és a Csendes-óceán térségét képviselő Vietnámnak, amely 192 szavazatot kapott.

Az öt új ideiglenes tag január elsejétől Lengyelországot, Perut, Elefántcsontpartot, Egyenlítői-Guineát és Kuvaitot váltja. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja van (Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Oroszország), valamint 10 nem állandó tagja, amelyeknek 2 évre szól a mandátumuk, és amelyeknek egyik fele páros, másik fele páratlan évben cserélődik.