Román városnak akarják láttatni Kolozsvárt a hatóságok

Román városnak akarják  láttatni Kolozsvárt a hatóságok
Jobb magyarnak lenni ma Kolozsváron, mint néhány évtizeddel ezelőtt, gondoljunk csak az 1980-as, 90-es évek magyarellenes hangulatára – fogalmazott Csoma Botond képviselő, az RMDSZ megyei elnöke a választási program hétfői bemutatóján. A szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje szerint az elmúlt években sok olyan kezdeményezés ért célt, például az anyanyelvhasználat terén is, amely azt igazolja, hogy messze vagyunk ezektől az időktől. De sietve hozzátette: bár sokat javult a helyzet, távolról sem mondható rózsásnak, hiszen még mindig vannak fenntartások a magyar nyelvhasználattal kapcsolatban. A magyar közösség továbbra sincs súlyának megfelelően jelen ebben a városban, nem látunk magyar feliratokat a központban, ezzel a városvezetés azt jelzi: Kolozsvár román város – fogalmazott. Mint korábban jeleztük, a járványhelyzetre való tekintettel szűk körben megtartott rendezvény a közösségi hálón is követhető volt.

A magyar nyelvhasználat rendszerint politikai alkuk eredménye, a polgármesteri hivatal számára nem szempont a többnyelvűség tudatos és következetes felvállalása, a „magyar ügy” sok esetben politikai viták martalékává válik. Ahhoz, hogy Kolozsvárnak esélye legyen a magyar–román együttélés példaképévé válni, közelíteni kell az álláspontokat a vitás kérdésekben, így a többnyelvűség témájában is. Több olyan rendezvényre, nyilvános beszélgetésre lenne szükség a polgármesteri hivatal bevonásával, amely során a város lakossága megérthetné a helyzetet, ilyenformán a többnyelvű feliratok kérdése nem lenne többé ellenérzések, konfliktusok forrása. Éppen ezért az RMDSZ egyik kiemelt vállalása az interetnikus vita és párbeszéd intézményes kereteinek megteremtése. Csoma Botond hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nyelvi jogok terén előrelépjünk, szükség van román partnerekre.

Az RMDSZ megújult kolozsvári tanácsosjelölt-csapatának városfejlesztési programja több konkrét, számonkérhető vállalást tartalmaz mind a sajátosan magyar, mind a közpolitikai ügyek vonatkozásában. Ilyenek: magyar utcanévtáblák elhelyezése (bizonyos esetekben a történelmi név feltüntetése is); többnyelvű felirattal ellátott szobor állítása Kolozsvár egykori főépítészének, Pákey Lajosnak; állandó történelmi tárlatot szentelni Kolozsvár nagy szülöttjének, Mátyás királynak, a történelmietlen Funar-féle táblát négynyelvű, a román és magyar közösség álláspontját egyaránt tükröző táblára cserélni; háromnyelvű tábla kihelyezése a Házsongárdi temető kapujára, amelyen – az Erzsébet hídhoz hasonlóan – magyarul is szerepel a felirat; depolitizálni a közhasznú jelentőséggel bíró rendezvényeink városi finanszírozását, biztosítani, hogy ezek évről évre politikai lobbi nélkül megkapják támogatásukat; a közhasznúsági minősítés érvényességét pedig 5-6 évre kitolni; a magyar közösség közművelődési igényeit kielégítő hivatali struktúra létrehozatala; elutasítás esetén az RMDSZ kezdeményezi, hogy a hivatal anyagi támogatásával létrejöjjön egy kolozsvári magyar közművelődési alapítvány.

Minden második gyerek vegyes­ házasságban születik

Az oktatási és szociális kérdésekről Oláh Emese alpolgármester beszélt, kiemelve az RMDSZ által kezdeményezett projektek folytatásának a fontosságát: további magyar óvodai és bölcsődei csoportok indítása, a dadusprogram működtetése, az iskolabuszprogramnak a magyar diákok igényeihez való igazítása. Kolozsvárnak befogadó várossá kell válnia, nem elég a szociális lakások számát bővíteni, integrált szociális hálózatot kell kiépíteni – hangsúlyozta. Elhangzott: egyik legfontosabb megvalósításának a családon belüli erőszak áldozatait segítő tanácsadó központ beindítását tartja, a jövőbeli tervek közt szerepel menhelyek létrehozása a rászorulók számára. Folytatni kell a különböző szűrőprogramokat, az egészséges életmódra „hangoló” rendezvényeket a gyermekek körében – mondta.

Külön kiemelte a magyar tanintézmények további fejlesztésének jelentőségét: – Ma minden második magyar gyermek vegyes házasságban születik Kolozsváron, a magyar intézményeknek alternatívát kell jelenteniük. Ne csak azért válassza a gyerek a magyar iskolát, mert anyanyelvén akar tanulni, hanem a versenyképes oktatás miatt is – hangsúlyozta.

Kisvárosok a nagyvárosban

A helyi önkormányzat számára az egyik legnagyobb kihívást a „fuldokló városközpont” tehermentesítése jelenti. Az RMDSZ frakciója a Kisváro­sok a nagyvárosban elméletben látja az egyik megoldást. Vagyis helyi szinten kezelni a negyedek problémáit, felmérni a helyi közösség igényeit, és ezeknek megfelelően kidolgozni a fejlesztési terveket.
 
Az RMDSZ azt javasolja, hogy nevezzenek ki negyedmenedzsert és lakónegyedi testületeket, amelyek a közösség érdekeit ismerik és képviselik, részesei az ott lakók mindennapjainak. Ezekben a testületekben képviselje magát az egyház, a negyedben működő civil szervezetek, a lakóközösségek, oktatási intézmények képviselői, a helyi magyar közösség képviselői, a helyi rendőrség stb. Minden negyedben közösségi tereket kell létrehozni, ahol kisebb rendezvényeket, lakossági összejöveteleket lehetne tartani. Külön kiemelik a negyedek helyi identitása erősítésének fontosságát. Az újonnan épülő negyedekben legyen saját infrastruktúra, természetesen magyar tagozattal is rendelkező bölcsődékkel, óvodákkal és iskolákkal, egészségügyi szolgáltatásokkal, valamint bevásárlóközpontokkal, biztonságos játszóterekkel, hogy minél kisebb távolságot kelljen ezen szolgáltatásokért a lakók megtegyenek, javasolják.

A város autóforgalma egyre elviselhetetlenebb, a parkolóhelyek száma továbbra is alacsony, hiányoznak a megfelelő kerülőutak, alternatív útvonalak a negyedek között. A városközpontot fokozatosan autómentesíteni kell, parkolóházakat nem itt ajánlatos építeni, hanem a város bejáratainál, hogy a környező településekről érkezők otthagyhassák autóikat, és útjukat közszállítási eszközökkel folytathassák. Ehhez természetesen a közszállítás minőségét is fejleszteni kell, hogy minél előnyösebb legyen autó helyett közszállítási eszközöket választani – kezdeményezik.

Szintén alternatívát kell jelentenie a kerékpározásnak. Ehhez azonban összefüggő bicikliutak szükségesek, a metropoliszövezet településeivel együttműködve ki kell alakítani a településeket összekötő, gyerekek számára is biztonságos biciklis útvonalakat. A városi biciklik egy részét el kell látni gyereküléssel, bérlésüket egyszerűbbé kell tenni, több bicikliparkolót kell kialakítani – áll többek közt a város közlekedésének javítására vonatkozó javaslatok között. 

Az RMDSZ nagy hangsúlyt fektet a zöldövezetek bővítésére, ezért faültetési programot kezdeményez, továbbá támogatja a folyóvizek teljes partszakaszának a gyalogos és biciklis forgalom számára való kialakítását. Elutasítja ugyanakkor a Szamos és Nádas kolozsvári szakaszainak olyan módon való fejlesztését, amely elzárja a város folyóvizeit a kolozsváriaktól. Kezdeményezi és támogatja a Vasutas park közparkosítását, és elutasítja az olyan fejlesztési terveket, amelyek nem zöldövezetként tennék használhatóvá ezt – derül ki a programból. Vállalja ugyanakkor egy városi kertészet létrehozását, amely olyan dísz- és kerti növényeket termeszt, biztosít a kolozsváriak számára, amelyek a mi időjárási viszonyainkhoz vannak szokva.
 
Szintén a prioritások közt szerepel minél szélesebb körben használatossá tenni és felgyorsítani az online ügyintézést. A város jelenlegi online asszisztense nem kommunikál magyarul, ezért célnak tekintik a rendszer lefordítását magyar nyelvre is – fogalmazza meg erre vonatkozó vállalását az Otthonos Kolozsvár városprogramban az RMDSZ.

Önálló magyar bábszínházat!

Az RMDSZ programja külön kitér a (különben a megyei tanács hatáskörébe tartozó) Puck Bábszínház ügyére. A két tagozattal rendelkező Puck Bábszínház vezetősége szándékosan sorvasztja el a magyar tagozatot, ellehetetleníti szakmai fejlődését, diszkriminatív és megalázó módon viselkedik a magyar társulattal szemben. Olyanok döntenek a magyar tagozat működéséről és műsorpolitikájáról is, akik nem ismerik a magyar nyelvet, kultúrát és meseirodalmat. Meglátásuk szerint a magyar közösség érdekeit önálló, állami finanszírozású kolozsvári magyar bábszínház létrehozása tudja megfelelően szolgálni, az RMDSZ ezért támogatja egy önálló, állami finanszírozású kolozsvári magyar bábszínház létrehozását.
 
Vákár István, a megyei tanács alelnöke, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje a megyei tanácsosjelöltek csapatának nevében beszélt. Véleménye szerint a két önkormányzat kiegészíti egymást: Kolozsváron a megye hatáskörébe tíz, míg a helyi tanács hatáskörébe csupán egy kulturális intézmény tartozik. A filharmónia, a bábszínház, az immár magyar tagozattal is rendelkező megyei könyvtár, a Művelődés folyóirat mellé a sorban hamarosan újabb kulturális intézmény kerül, a válaszúti Bánffy-kastély, amit EU-s alapokból újítanak fel. Szintén a megye finanszírozza a művészeti múzeumnak otthont adó Bánffy-palota, illetve az egykori Redut épületét. De nemcsak a kulturális intézmények vonatkozásában, hanem az olyan projektek megvalósításában is van összefonódás a város és a megye között, mint a Kolozsvárra tervezett Park and Ride parkoló megvalósítása.
 
– Nemcsak Kolozsvár, hanem Kolozs megye is jár a magyarságnak! – hangsúlyozta Vákár István.

Megyei tanácsosjelöltek befutó helyeken: Vákár István agrármérnök, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke; Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója; Antal Géza vegyészmérnök, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke; Rés Éva mérnök, vállalkozó, a Kolozs megyei nőszervezet egyik alapítója; Lőrinczi Zoltán pályázati elbíráló a Vidéki Beruházások Finanszírozásának Ügynökségénél, szaktanácsadó; Csorba Zsuzsanna, a KIFOR elnöke, vállalkozó, pályázati szakértő; Tasnádi István Szilárd ügyvéd, jogtanácsos, a Szövetség Etikai Bizottságának tagja; Okos-Rigó Dénes, a Kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója.
Az RMDSZ városi csapata Polgármesterjelölt: Csoma Botond jogász, parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Tanácsosjelöltek: Oláh Emese jogász, Kolozsvár alpolgármestere; Rácz Béla Gergely közgazdász, egyetemi adjunktus a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán; Rácz Levente vegyészmérnök, városi tanácsos, a Parapharm és a Pro Ignis vállalatok igazgatója; Fugel Edina közgazdász, családanya, az Antal Zsolt Alapítvány ügyvezető igazgatója; Andacs Zsolt Levente, az Országos Magyar Diákszövetség és a HÖOK Külhoni Régió elnöke; Nistor Dániel építőmérnök, a kolozsvári helyi tanács urbanisztikai bizottságának tagja; Hegedüs Csilla, a TransylvaniaTrust Alapítvány igazgatója, az RMDSZ szóvivője; Buchwald Péter volt szenátor; a Kolozsvár Társaság elnöke; Muszka-Pál Anna (Nusi óvó néni), az Anyó nyári óvoda egyik megálmodója; Makkai László, az RMDSZ hidelvi körzetének elnöke; Kira Miklós SZKT-tag; Sarukán Emília, az RMDSZ nőszervezetének tagja; Hegedűs Lajos, a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos koordinátora; Veress Enikő, a Kolozsvár Társaság ügyvezetője; Szőcs Endre pénzügyi közgazdász, vállalkozó, megyei tanácsos, a Thinkonomy társalapítója.