– Legszívesebben odaírnám a főszereplők közé a zenekart is. Annyi hidegrázást kiváltó motívum és harmónia van ebben az előadásban – magyarázta Szép Gyula a sajtótájékoztató elején. Az igazgató szerint, bár a darab Puccini korai operái közé tartozik, a szerző valahogy mégis összefoglalja benne zeneileg az életművét. A mű a maga korában felkavarta az olasz operajátszás állóvizét, mert az emberek nem értették azt, hogy a zenekar nem az énekest kíséri, hanem szereplőjévé válik a darabnak.
A Kolozsvári Magyar Operától nem idegen Puccini Manon Lescaut-ja: a nyolcvanas években Kriza Ágnes és Daróczi Tamás főszereplésével volt műsoron, a darabot Hero Lupescu bukaresti operarendező állította akkor színpadra. Ezúttal azonban Kürthy András budapesti operarendezőt kérték fel erre a feladatra. Saját bevallása szerint szívesen fogadta a felkérést, hiszen ez pályája második Puccini-rendezése, az első, a Turando Kínában volt. Kürthy operatörténeti gyorstalpalót is tartott a Manon Lescaut keletkezéséről: a mű librettóját (szövegkönyvét) heten írták, Puccini és Leoncavallo barátsága ekkor romlott meg, a darab bemutatója a kor szokásaival ellentétben nem a milánói Scalaban volt, hanem Torinóban. Természetesen, a bemutató sikere után a Scala akkori igazgatója, Giulio Ricordi – aki a librettóba egyetlen mondatot írt – műsorra tűzte a Manon Lescaut-ot.
Bár Puccini egyik korszakalkotó művéről beszélünk, az operaházak nem sűrűn játsszák. Kürthy András szerint ennek az egyik oka az, hogy a darab nagyon igénybe veszi az embert: a főszereplőket, a rendezőt és mindenkit, aki a színpadra állításában részt vesz. – Engem otthonról úgy eresztettek el, hogy vigyázzak magamra, mert ez meg fog viselni. Hát, mit mondjak? Igazuk volt – érzékeltette a darab súlyosságát a rendező. Kürthy azt is hozzátette, hogy ezt az igénybevételt nem lehet megúszni, másképp nem lehet jól színpadra vinni a darabot.
A sajtótájékoztatón a darab főszereplői is megosztották gondolataikat a bemutatóval és a művel kapcsolatban. Egyed Apollónia, aki a címszereplő Manon Lescaut-ot alakítja elmondta, szerinte miért játsszák olyan ritkán ezt a darabot. A két főszereplőnek, Manon Lescaut-nak és René De Grieux lovagnak terjedelmes, színes és igénybe vevő skálát kell bejárnia hangban. Egyik pillanatban könnyed és légies, a következőben azonban drámai és erős éneklést kívánnak meg ezek a szerepek. Éppen ezért kell megérni ezekre a szerepekre. Pataki Adorján, aki De Grieux lovagot formálja meg, úgy gondolja, hogy a férfi, tenor szerep a felvonások előrehaladtával egyre nehezebb és nehezebb lesz, ezért nem sűrűn éneklik fiatal művészek ezeket az áriákat.
Puccini négyfelvonásos operáját, a Manon Lescaut-ot április 18-án 18.30 órakor mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában, de április 23-án, kedden 18.30 órakor is meg lehet nézni. A zenekart Horváth József vezényli, a díszletet pedig a magyar operaművészet egyik nagy alakja, Székely László tervezte. Szerelemben, tragédiában és megpróbáltatásban nem lesz hiány. Ez alól a közönség sem lesz kivétel.
