Reményszikrák karácsonyra a Gondviselés Segélyszervezettől

Egyre több helyre visznek segély- és ajándékcsomagokat

Reményszikrák karácsonyra a Gondviselés Segélyszervezettől
Idén, a Magyar Unitárius Egyház égisze alatt működő Gondviselés Segélyszervezet 2012 óta tartó hagyományos karácsonyi humanitárius csomagosztásának utolsó mozzanata, éppen az 1989-es forradalom egyik legfontosabb napjára, december 21-ére esett. A jelképes dátum egyes önkéntesekben felelevenítette a 30 évvel ezelőtti véres eseményeket, az eufóriát és a győzelem utáni, elsősorban Magyarországról és Hollandiából hosszú évekig érkező segélyeket, az 1989 előtti és utáni szegénységet. Ezzel viszont, a szegénységgel, kissé más formában és okok miatt ugyan, de most is találkoztak az önkéntesek a Kolozs megyei Koppándon, Szinden, Kövenden és más aranyos-menti településeken. Vagyas Attilától, a többnapos, nagyszabású tevékenység főszervezőjétől megtudtuk: a karácsonyt megelőző időszakban az önkéntesek 144 ajándékcsomagot állítottak össze, amelyeket 28, Kolozs megyei településre vitték vagy juttatták el, összesen 350 személynek.

*** A fotóriport ide kattintva tekinthető meg. ***

Szombaton reggel kilenckor a megbeszélt helyre érkezünk. A személygépkocsit viszem a Gondviselés Segélyszervezetnek a Sora üzletház mögötti raktárához, a barátnőm pedig szendvicseket és őszibaracklevet hoz, ez a rögtönzött reggeli. Nagy a sürgés-forgás, régi-új ismerősöket, barátokat köszöntünk, részt vettünk már a Magyar Unitárius Egyház által húsvétkor és karácsonykor szervezett, nagyszabású ás többnapos humanitárius segélyakcióján, amely során nem csupán a Dávid Ferenc alapította egyház híveinek visznek szimbolikus ajándékcsomagot az önkéntesek, hanem a román nemzetiségű rászorulóknak is adnak át vagy juttatnak el az élelmiszerekből, játékokból, ruházati cikkekből, tisztítószerekből, édességből álló csomagot.

Hova vigyem? (A szerző felvétlei)

A raktárból sorra kerülnek fel a furgonokba a kisebb-nagyobb dobozok és zacskók, az adományok egy része Németországból származik, a többit pedig az unitárius egyház különböző intézményeinek munkatársai, tanulói és diákjai, illetve ezek szülei gyűjtötték össze. Vagyas Attila főszervező két „veterán” munkatársa, Jakab Orsolya és Farkas Tímea tudja, mi hol van, s melyik járműbe kell kerülnie, van nevet, települést, utcát és házszámot tartalmazó, évről-évre bővülő jegyzék. Az ajándék- és segélycsomagok nagy részét már átadták vagy eljuttatták, ez most valójában a nagyszabású segélyakció utolsó mozzanata, amelyen mi is részt veszünk.

Nem kell a víz a roma családnak 

Indulás előtti kolozsvári megbeszélés: együtt megyünk Tordára, az unitárius paplakon pedig majd újabb önkéntesek csatlakoznak hozzánk. A híres 1568-as országgyűlésnek helyet adó településen csoportkép készül, majd a tizenhárom önkéntes más-más irányba halad tovább.

Szabó László, a humanitárius akció korábbi főszervezőjével előbb Koppándra megyünk, ahol Vasile Crișan alpolgármester társaságában megtekintjük a több roma családnak otthont adó házikón az önkormányzat és a Gondviselés Segélyszervezet által végzett felújítási munkálatokat. A felnőtteknek segélycsomagot, a kicsiknek játékokat és plüssállatokat adunk.

Vasile Crişan, a koppándi alpolgármester és Szabó László, a Gondviselés Segélyszervezet illetékesei a roma család megjavított háza előtt

- Ruhára nincs szükségük, abból van elég, a minap is az út mellett égették el őket, nekünk kellett feltakarítanunk. Bevezettük a vizet és megoldottuk a csatornázást is számukra, ám nem tartanak igényt rá, attól félnek, nem lesz miből kifizetniük a költségeket – panaszkodik az elöljáró.

Szoptató leányanya és rákban elhunyt terhes tinédzser 

A koppándi kőfejtő közelében levő két tömbházban a legszomorúbb a helyzet. Az egyik családnál egy tizennégy éves (!) leányanya kisgyermekét szoptatja, a lakrészeket fával fűtik, sok a cigarettacsikk a padlón. Hiába mondjuk, hogy a füst és a dohányzás egészségtelen a kisded számára…

Az elkövetkező órákban Szindet és Kövendet járjuk körbe, alig tudjuk tartani a lépést a furgonnal. Utóbbi településen már nem vigasztalhatjuk az áldott állapotban rákban meghalt tinédzsernek az édesanyját, időközben valahova Tordára költözött, a falubeliekkel nem tartja a kapcsolatot. Távoznia kellett, a hajdani kövendi iskolaépületet és internátust ugyanis, ahol eddig fűtés és villanyáram nélkül meghúzta magát, átépítik, ravatalozó lesz belőle.

A szoptató, tizennégy éves leányanya édesanyja (balról) nem aggódik

Sok helyen a reményvesztettség, a kilátástalanság, a gyász és a fájdalom, a mélyszegénység köszönt ránk ezen az 1989-es forradalomra emlékeztető jelképes napon, de feltölt bennünket a megajándékozott gyermekek és felnőttek szemének a csillogása. Sajnos nagyon sok családnál alig töltünk időt, sietnünk kell, sok helyre el kell még érnünk, pedig sok kedvezményezett számára a beszélgetés legalább annyira fontos, mint az ajándék.

A szervezőktől megtudjuk: idén a karácsonyt megelőző időszakban összesen 28, Kolozs és Fehér megyei településen osztottak ajándék- és segélycsomagokat, többek között Kolozsváron, Tordatúron, Tordán, alsó és felső Szentmihályon, Sinfalván, Mészkőn, Várfalván, Aranyosrákoson, Bágyonban és Csegezen.

A legfontosabb a törődés 

Az ilyen jellegű segélyakción első ízben részt vevő, tizenöt éves Szabó Péter a tevékenység végeztével osztotta meg gondolatait a Szabadsággal. Elmondta, a jó társaság is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen fiatalon részt vegyen a humanitárius tevékenységen.

- Nem tudtam pontosan, mire számítsak. Mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy költekezzenek, az emberek többségének a segélycsomag a legnagyobb karácsonyi ajándék. Remélem sikerült éreztetni velük a törődést, az odafigyelést, és értékelték szerény gesztusunkat. Senkit sem ismertem, de embertársamnak tekintem őket, igyekeztem segíteni nekik – mondta a tinédzser.

Szabó Péter: a szociális eseteket látva jobban tudjuk értékelni, amink van

Péter szerint a csomag tartalma mellett legalább annyira fontos az, hogy az emberek érezzék: valaki gondol rájuk, s az esetleges kilátástalan helyzetükben is vannak olyanok, akik melléjük állnak, törődnek velük, támogatják, számontartják őket, tudnak róluk.

- Arra nem gondoltam, hogy környezetemben ilyen rossz helyzetben levő emberek élnek. Mivel ösztönözhető egy korombeli fiatal, hogy vegyen részt egy ilyen hétvégi segélyezésen? Azzal, hogy segíthet embertársain, s megtapasztalhatja, milyen nehéz a hátrányos helyzetűek élete, ezáltal pedig jobban tudja értékelni azt, amije van – fogalmazott.

Szerinte sok vele egyidős fiatal nem tudja, milyen szerencsés helyzetben van. Az ilyen jellegű humanitárius tevékenység révén a tinédzserek újraértékelhetnek bizonyos dolgokat, hiszen ami nekünk természetes, az másoknak egyáltalán nincs jelen az életükben. Szerinte hosszútávon az önkormányzat szociális osztálya és a civil szervezetek segíthetnek az ilyen helyzetben levőkön. Ugyanakkor a fiataloknak kulcsfontosságú az oktatás, bátorítani kell őket, hogy ne adják fel, a munkaképeseket pedig arra kell buzdítani, hogy dolgozzanak – jegyezte meg Szabó Péter.

Sok idős komoly egészségügyi gondokkal küszködik

Szombati tapasztalata alapján elmondta: volt eset a lustaságra, a hanyagságra is, de többen a betegség miatt nem tudnak segíteni saját helyzetükön, így a karácsonyi és húsvéti segélycsomagok nagyon sokat jelentenek számukra. - Mások a nehézségek az öregek, betegek esetében, de az egyedüllét ellenére rendben és tisztán tartják a házat, mindent megtesznek anyagi helyzetük javításáért. Az viszont nagyon meglepett, amikor kisautókat akartunk ajándékozni, és a kisfiú nem vette át, mert be kellett fejeznie az okostelefonján a játékot... – osztotta meg élményeit a tinédzser.

Felekezeti korlátok nélkül tevékenykednek 

A Magyar Unitárius Egyház 2007-ben alapította meg a Gondviselés Segélyszervezetet, amelynek küldetését képezi a szükségben és bajban levők segítése, s ezáltal az egyház ember- és közösségszolgáló hivatásának kiteljesítése. Az unitárius egyházi alapokon nyugvó, de felekezeti korlátok nélkül tevékenykedő segélyszervezet Erdélyben és Magyarországon működik, és általános célja az egyházi szeretetszolgálat megszervezése segélyezési és más szociális tevékenységek által. A 2005. évi udvarhelyszéki árvízi károk enyhítésére, unitárius egyháztársadalmi alapon létrejött Nyikó menti Árvízi Segélyező Bizottság a segélyezési és újjáépítési tevékenységének befejeztével kezdeményezte egy átfogó tevékenységű egyházi segélyszervezet megalapítását. E kezdeményezés alapján az egyház főhatósága elhatározta az Unitárius Egyház szociális szervezetének megalapítását, amire 2007. november 12-én került sor. (További részletek a www.gondviseles.org honlapon.)

Örömteli pillanatok a gyermekek számára