Talpas Botond MKT-elnök biztosította a résztvevőket: az ülést fokozott figyelemmel készítették elő a városháza és a közegészségügyi hivatal képviselőivel folyamatosan egyeztetve, az érvényben levő a járványügyi intézkedéseket tiszteletben tartva.
Szájmaszkban és kellő távolságra
Ezt követően a szövetség országos elnöksége részéről Bodor László ügyvezető alelnök köszöntötte a testületet. Reményét fejezte ki, hogy a Kolozs megyei RMDSZ-nek sikerül olyan ütőképes csapatot létrehozni a megyei tanácsban, amely sikerre viszi a magyar ügyet.
Csoma Botond képviselő, a megyei szervezet elnöke rövid politikai beszámolójában elmondta: a rangsoroló MKT-ra március 16-án kellett volna sort keríteni, a járványhelyzet miatt azonban csak most van alkalom erre. Kolozs megye 77 településén szerveztek előválasztásokat, tanácsosi listát Kolozsvár mellett négy municípiumban, egy városban és 46 községben indítanak. Megyeszerte 14 polgármester-jelöltje lesz a szövetségnek, ez kevesebb, mint amennyit terveztek, de a helyi közösségekre bízták a jelöltállításra vonatkozó döntéseket. Elmondta azt is: nem volt konfliktusmentes a folyamat, ott pedig, ahol a helyiek nem tudtak dűlőre jutni, a megyei vezetés döntött. Nem személyes szimpátiákat, hanem mindenekelőtt a közösség érdekeit tartva szem előtt, hangsúlyozta.
Magyargorbón ideges a konkurencia
Az elnök nem nevesítette a „feszültség-gócpontokat”, egyetlen esetre tért ki, a magyargorbóira. Csoma Botond azzal vádolta Kaizer Robertet, hogy RMDSZ-listán bejutott megyei tanácsosként idegen érdekeket képviselve próbálta meg bomlasztani az ottani magyar közösséget, lebeszélni az RMDSZ polgármesterjelöltjét, hogy induljon a választáson. Gorbó község lakosságának 44,34%-a százaléka magyar, ennek ellenére 2016-ban nem sikerült polgármesterjelöltet állítani. Idén Kerekes Emőke, a község jelenlegi RMDSZ-es alpolgármestere vállalta a jelölést, és jó esélye van a tisztség megszerzésére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az újabb mandátumért induló liberális párti polgármester, Broaina Gheorghe egyre agresszívebb magatartása. Csoma szerint az ő “szolgálatába állt” Kaizer, aki az RMDSZ-es vetélytársat akarta elbátortalanítani, sikertelenül. Ennek ellenére megkapta jutalmát: Kaizert a polgármester megtette személyes tanácsosának, kedvéért még a szabályzatot is módosítatta, hogy a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szövetségesét alkalmazhassa. Még mielőtt az RMDSZ megvonta volna Kaizertől a politikai támogatást, a tanácsos lemondott mandátumáról.
Kaizer az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködési megállapodásának értelmében került a szövetség listájára, mint korábban jeleztük, a volt tanácsos azóta az MPP-ből is kilépett.
Szót kért László Attila szenátor is, az egészségügyi bizottság elnöke elmondta, úgy tűnik, viszonylag jól jöttünk ki a járványból, amelynek azonban még nincs vége, a járványgörbe leszálló ága nem olyan meredek, mint más országok esetén. Ez annak az eredménye, ahogyan egyesek a május 15-e után érvénybe lépő lazítást értelmezték, figyelmen kívül hagyva a kötelező óvintézkedéseket, tette hozzá.
Vákár, az „aszfaltos bácsi”
A továbbiakban a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es tagjai számoltak be négy éves tevékenységükről. Vákár István, a megyei tanács alelnöke szemléletes ismertetőt tett közzé azokról a megyei projektekről, amelyek kezdeményezésében, megvalósításában a magyar képviselet részt vállalt. Beszámolójából kiderül: az elmúlt négy évben jelentős összeget, közel 120 millió lejt hagyott jóvá a megyei tanács fejlesztési célokra: utak korszerűsítésére, egészségügyi, oktatási, művelődési intézmények építésére, felújítására.
Elmondta: hatalmas összeg, 60 millió lejt irányoztak elő kórházi fejlesztésekre, orvosi felszerelésekre. A koronavírus-járvány megfékezésére a járványkórháznak két millió lejt utaltak ki védőfelszerelések, műszerek beszerzésére. Európai uniós pénzeket is nyertek például a megyei sürgősségi kórház, a járványkórház, valamint a sürgősségi járványkórház járóbeteg részlegének modernizációjára.
Vákár kifejtette: mindvégig szívügyének tekintette a megyei úthálózat felújítását, sokan már csak „aszfaltos bácsinak” szólítják emiatt. Az elmúlt négy évben több megyei utat sikerült korszerűsíteni és elkezdődött a besztercei útnak a rendbetétele is, amelyet 130 millió lejes uniós alapból kiviteleznek.
Vákár István negyedik tanácsosi mandátumára pályázik
Folyamatban van Kolozs megye legnagyobb infrastrukturális beruházása, Kolozs és Szilágy megye víz- és csatornahálózatának bővítésére 352 millió euró értékű uniós projektet nyertek. Ennek köszönhetően a két megye háztartásainak 95 százalékában lesz vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés pedig a 2000 főnél nagyobb településeken.
A kolozsvári repülőtér új gurulópályájának kivitelezésére aláírták a szerződést, a kifutópálya meghosszabbítása Kolozs megye fejlesztési stratégiájának szerves része. Ennek érdekében is konkrét lépések történtek, mondta.
Vákár külön kiemelte: szintén uniós forrásból újul meg a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, valamint a Bánffyhunyadi Speciális Gimnázium épülete.
Kulturális és ifjúsági programok lebonyolítására, egyházak támogatására, sporttevékenységekre közel 20 milliót hagyott jóvá a tanács, amelyből jelentős támogatást kaptak a magyar szervezetek is, többek közt a Kolozsvári Magyar Napokat, illetve a Kalotaszegi Magyar Napokat szervező alapítványok.
Jelentős összegeket különítettek el a kolozsvári Bánffy palota (5,5 millió lej) és a Redut épületének restaurálására, a válaszúti Bánffy-kastély is nemsokára régi pompájában tündökölhet az elnyert uniós pályázat révén. Vákár említette a Tudor Jarda Népfőiskola épületének a megújítását is, amely a magyar kulturális szervezetek számára is nyitva áll, és jelentős sikernek tartja, hogy tavaly sikerült felavatni a megyei könyvtár magyar részlegét. Elmondta azt is: átvették az egeresi önkormányzattól a jegenyei ifjúsági táborhelyet, amit szintén fel szeretnének újítani. Említést tett a csúcsai egykori Boncza-kastélyban Ady Endre születésnapja alkalmával rendezett rendhagyó irodalomóráról, amelyet a magyar főkonzulátussal közösen rendeztek.
Vákár István kimerítő tájékoztatóját követően a csapat többi tagja is szólt röviden az elmúlt négy évben kifejtett tevékenységről: következett Balla Ferenc, majd Deák Ferenc és Enyedi Sándor (az utóbbi kettő, mint kiderült, nem indul újabb mandátumért). A sort Lőrinczi Zoltán folytatta, utána a Kaizer Róbert lemondásával megüresedett helyre februárban beugró kalotaszegi Okos-Rigó Dénes, végül pedig Szőcs Endre szólalt fel.
Felzárkóztatni a vidéket
Következett a megyei tanácsos-jelöltek bemutatkozása. Többen is hangsúlyozták: sok településen megtorpant a fejlődés, egyre nagyobb a kisvárosok, falvak lemaradása a megyeközponthoz képest, ami ezek elnéptelenedéséhez vezet. Ezt a hátrány kell behozni gazdasági és szociális téren egyaránt kihasználva az adott térség adottságait.
Először a kolozsvári jelöltek kaptak szót. Antal Gézának nem kellett különösebb ajánlólevél. A megyei RMDSZ ügyvezető elnöke – civilben vegyészmérnök – évek óta dolgozik a szövetség helyi szervezeteiben tevékenykedő tisztségviselőkkel. Mint vallotta, mindig fontos volt számára, hogy testközelből, a terepen ismerje meg a közösségeket és azokat az ügyeket, amelyek fontosak számukra. Úgy vélekedett: senkinek sem lehet hiányérzete a megyei tanácsosok csapatát illetően, amely szakmailag, társadalmilag és földrajzilag is kiegyensúlyozott: van vidéki és városi, férfi és nő, fiatalabb és idősebb, ügyvéd, mérnök és tanár is közöttük.
Lőrinczi Zoltán „veteránnak” számít, ő harmadjára pályázik megyei tanácsosi mandátumra. A vidékfejlesztési pályázati szakember mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet: az elkövetkező négy évben a legfőbb feladat a már elkezdett projektek lezárása: a szeméttároló, a reptéri fejlesztések, a víz- és úthálózat kiépítésének, fejlesztésének, illetve a regionális kórház felépítésének a projektje.
A szintén megyei tanácsos Szőcs Endre pénzügyi szakember felszólalásában többek közt azt emelte ki: a következő időszak egyik nagy kihívása, hogyan lehet modernebbé, hatékonyabbá tenni az önkormányzati munkát.
Tasnádi István-Szilárd ügyvéd, a Kolozs megyei RMDSZ jogtanácsosa. A szamosújvári származású jelölt szerint a „hídnak” a falvak és városok közötti szakadék fölött három pilléren kell állnia: oktatás, infrastruktúra, finanszírozás.
Vákár István rövidre foghatta a bemutatkozást: „névjegye” tizenkét éves önkormányzati tevékenysége, amelyből nyolcat a megyei tanács alelnöki tisztségében töltött, 2014–2015-ben pedig elnöki jogkörrel bírt.
Üzenet a fiataloknak Székről: itthon is vannak lehetőségek
A Kolozs megye különböző tájegységeit képviselő jelöltek bemutatkozását a bonchidai Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója kezdte. Bármilyen fontos is az infrastruktúra kiépítése, modernizációja, ez nem sokat ér, “ha nincs benne ember” – fogalmazott utalva a közösségépítés fontosságára is. Ennek érdekében biztosítani kell minden Kolozs megyei magyar számára az oktatáshoz, kultúrához való hozzáférést, mondta.
Rés Éva és Csorba Zsuzsi
A széki születésű Csorba Zsuzsi Emese európai uniós közösségi pályázatokkal foglalkozik, ugyanakkor saját turisztikai vállalkozást indított szülőfalujában. Bemutatkozásakor elmondta: azért vállalta ezt a munkát, mert azt szeretné, ha minél több fiatal megtalálná itthon a helyét. „Erre a generációra magas elvándorlás jellemző. Van lehetőség itthon is és ezeket a lehetőségeket együtt kell megkeresni, megteremteni”, jelentette ki.
Okos Rigó Dénes fizika tanár, 2012-2016 között volt már megyei tanácsos, 2000-től 18 évig az RMDSZ kalotaszentkirályi szervezetének elnöke. Erről a tisztségről azt követően kellett lemondania, hogy elvállalta a községközpontban működő Ady Endre Iskola és Szórványkollégium irányítását. “Tanárként tudom, hogy felelősséggel tartozunk az új nemzedék neveléséért. Hiszem, hogy azok a fiatalok, akik kellő odafigyelésben részesülnek szülőföldjükön, akik itt fontosnak érzik magukat, felnőttként is itt fogják keresni boldogulásukat”, vallotta.
Rés Éva (Szászfenes) vállalkozó, az RMDSZ Kolozs megyei nőszervezetének alapító tagja számára mindig is nagy fontossággal bírtak a közösségi projektek, a Heltai, majd a Kallós alapítvány csapatában tevékenykedett több évig. Kiemelten fontosnak tartja a helyi kis közösségek támogatását, fejlesztését, törekedni kell, hogy minden egyes magyar ember Kolozs megyében be tudjon kapcsolódni a közösségi életbe, mondta.
A rangsorolás a szavazással ért véget, a Kolozs megyei RMDSZ reméli, sikerül megtartani a jelenlegi hét megyei tanácsosi mandátumot. Ezt megelőzően az MKT-n jelenlévők egy perces néma csenddel tisztelegtek mindazok emléke előtt, akik az elmúlt 30 évben tevékenységükkel hozzájárultak a szervezet erősítéséhez. Az RMDSZ létrehozott egy honlapot, amelyen bemutatják a helyi szervezetek alapító tagjait, és egyéb dokumentumok is böngészhetők.
A válasz jogán
Tisztelt Csoma Botond megyei elnök úr!
Meg szeretném köszönni a nyitottságot, aminek köszönhetően 2016-ban létrejött egy hatékony együttműködés. Kolozs megyei szinten a szövetség öt megyei mandátumát sikerült közösen hét mandátumra emelnünk.
Már a levelem legelején szeretném felhívni az Ön figyelmét, hogy nem vagyok jelenleg sem az MPP sem az RMDSZ, és semmilyen román pártnak tagja. Eddigi politikai tevékenységem során mindig a magyar érdek érvényesítését tartottam szem előtt. Mint volt Kolozs megyei tanácsos, mind a frakcióban, mind a megyei tanácsban a megye fejlesztését és főleg a magyar lakta települések fejlődését szorgalmaztam.
Rátérve az Ön által tett hamis kijelentésekre, engedje meg, hogy érdemben reagáljak rájuk. 2016-ban több megyei településen nem indított az RMDSZ polgármesterjelöltet és ennek köszönhetően sikerült több alpolgármesteri tisztséget is sikeresen megpályázni. A megyei tanácsban az RMDSZ-es kollégák tudtomra hozták, hogy Magyargorbón a 2020 választásokon a szövetség háborúra készül, ami szerintem negatívan érintheti a község magyar ajkú polgárait és a község fejlődésére is negatív hatással lesz. Ezt követően tettem le a megyei mandátumom és elhatároztam, hogy a magyargorbói magyarságot akarom támogatni és képviselni, amennyiben megtisztelnek a bizalmukkal. Független tanácsosként fogok megméretkezni és célom, hogy főleg a két magyar település (Magyarvista és Türe) számára hozzak megfelelő fejlődést.
Ami Kerekes Emőke jelenlegi szövetségi polgármesterjelöltet illeti, fontos tudni, hogy ő 2008-ban bizonyos alkuknak köszönhetően lett a jelenlegi polgármester személyes tanácsadója, majd ezt követően belépett a PNL pártba. 2012-ben a PNL párt listáján szerzett tanácsosi mandátumot, majd később 2016-ban belépett a szövetségbe és a jelenlegi polgármester segítségével lett alpolgármester. Célom, hogy minden eddigi tudásomat a község javára fordítsam.
Tisztelettel,
Keizer Róbert
Képek: rmdsz.ro
