Biztosítani akarják a hatékony képviseletet ott is, ahol nincs jelölt
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kiemelt fontosságúnak tartja, hogy Kolozsváron legyen saját polgármesterjelöltje a szövetségnek. Úgy vélik, ezáltal hatékonyabban tudják felmutatni és képviselni a helyi magyar közösség elvárásait és igényeit, valamint biztosítani, hogy a magyar közösség valós igényei a figyelem középpontjában legyenek a városi döntéshozatal folyamatában. A polgármesterjelölt által felmutatott programok és kezdeményezések révén lehetőség nyílik a magyar közösség igényeire összpontosítani és érdemi változásokat hozni a városban, még akkor is, ha a magyarok részaránya 13,9 százalék. Oláh Emese a város jelenlegi alpolgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje Kolozsváron.
Aranyosgyéresen (magyarok részaránya: 13 százalék*) a cél: visszajutni a városi önkormányzatba, a szövetségnek 2020 óta nincs képviselője a helyi tanácsban.
Désen (9 százalék) egy tanácsosa van az RMDSZ-nek – Kovrig Annamária az alpolgármesteri tisztséget is betölti –, további egy tanácsosi mandátumra számítanak.
Tordán (7,2 százalék): meg szeretnék őrizni a két tanácsosi helyet.
Szamosújváron (14,8 százalék) nem sikerült önálló polgármesterjelöltet állítani idén. A tanácsosok szerint jó az együttműködés a jelenlegi liberális párt színeiben mandátumot nyert polgármesterrel, remélik, hogy ez a jövőben is így marad.
Bánffyhunyadon (25,4 százalék) Antal István, körösfői iskolaigazgató személyében állít polgármesterjelöltet az RMDSZ. Több román párt külön-külön indít jelöltet a városvezetői tisztségre.
A községek vonatkozásában több esetben is felmentést kért az RMDSZ Kolozs megyei szervezete polgármesterjelölt hiányában. Ajton az egyik ezek közül. Itt a magyarság számaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 18,4 százalék. (Elméletileg legalábbis, a frissen beköltözöttek közül ugyanis soknak nem oda szól a személyi igazolványuk, nem szavazhatnak tehát helyben.) Polgármesterjelölt híján a cél itt iselsősorban a tanácsosok számának növelése.
Egeres községben (35,2 százalék) a helyzet változatlan: jóllehet olyan falvakról van szó, ahol a magyar lakosság számaránya 90 százalék fölötti (Mákófalva, Inaktelke, Jegenye, Nádasdaróc), illetve Bogártelke, ahol 78 százalék, polgármesterjelölt nem akadt. Az ügyvezető elnök megjegyezte: a tanácsosjelölteket rangsoroló előválasztáson a helyiek nagy számban vettek részt, érdeklődésben tehát nincs hiány. „Valószínűleg az itt élők úgy értékelik, jól működik a Lehene Sorin liberális polgármester és Both György RMDSZ-es alpolgármester alkotta tandem. Persze, vannak elégedetlenségek, viszont az emberek azt gondolhatják, mégsem kell felborítani a status quót” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ elégedett-e az egeresi helyzettel, az ügyvezető elnök annyit mondott: a helyi szervezetek teljesítették a vállalt feladatokat, sok esetben ezeken felül is. A közösségi projekteket illetően pedig „történtek előrelépések”, figyelembe véve, hogy a községhez tartozó 11 településből hét magyar érdekeltségű – fogalmazott.
Harasztoson (26 százalék) sincs polgármesterjelölt. Pozitív fejlemény, hogy Szabó József, korábbi alpolgármester visszatér a tanácsosi lista élére, aminek jelentős mozgósító ereje lehet – mondta Antal Géza. Arra számítanak, hogy a négy évvel ezelőtt elvesztett egy tanácsosi mandátumot most majd sikerül visszaszerezni.
Katona község esetében (17 százalék) is felmentést kértek. Ott is azt remélik, hogy sikerül „egyről kettőre” jutni, ami a tanácsosi mandátumok számát illeti.
Kolozs községben (15,3) Jakab András új RMDSZ-elnök érdeme a helyi összefogás megteremtése, abban bíznak, hogy ennek hatására idén több magyar képviselő kerül a tanácsba.
Erdőfelek községben (ide tartozik Györgyfalva is) a magyarok számaránya 20 százalék, polgármesterjelölt azonban itt sem került. A tanácsosi listát Gergely Márton, az RMDSZ helyi elnöke vezeti, Soós Sándor, a település menedzsere a második. Remélik, az összefogásnak lesz felhajtó ereje, és nő a mandátumok száma.
Hasonló a helyzet Aranyosegerbegy (17,6 százalék), Magyarkályán (33 százalék), Magyarpalatka (23 százalék), Ördöngösfüzes (22 százalék), Tordatúr (21 százalék) és Mikeháza (19,8 százalék) községekben is.
Gyaluban (7,1 százalék) és Szászfenesen (10,9 százalék) értelemszerűen csak tanácsosi lista lesz, a cél mindkét községben megőrizni az alpolgármesteri tisztséget.
A magyar többségű Szék (93,6 százalék) sajátos eset: az RMDSZ ebben az évben sem indít saját polgármesterjelöltet, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) viszont igen. Idén is függetlenként indul a jelenlegi polgármester, Sallai János, aki 1992-től tölti be ezt a tisztséget. Sallairól köztudott: együttműködött a volt titkosszolgálattal, a Szekuritátéval, ilyen szempontból nem merülhet fel támogatása az RMDSZ részéről.
Új és újrázó jelöltek
Bonchidán, ahol a magyarság számaránya csupán 10 százalék, lesz polgármesterjelöltje az RMDSZ-nek, a feladatot a jelenlegi alpolgármester, Grúz István vállalta.
Magyarkapuson (31,6 százalék) Balla Ferenc-József vállalta a polgármesteri székért való versenyt, megteremtve a helyi összefogást, és a győzelem lehetőségét – ha minden igaz, jó eséllyel.
Magyargorbón (35,4) is arra számítanak, hogy az idén sikerül leváltani a liberális polgármestert, az RMDSZ jelöltje a türei születésű Szőllősi Sanda, aki húsz éve él a községhez tartozó Magyarvistán.
Bálványosváralján (60 százalék) Muresan Ildikó 2008 óta tölti be a polgármesteri tisztséget, idén úgy döntött, nem vállal több mandátumot. Az RMDSZ jelöltje Márton Henrietta Judit.
Buzán (42,2 százalék) Czegher István, Magyarszováton (41 százalék) pedig Szabó Mihály adja át a stafétabotot az új jelölteknek, Csatlós Árpádnak, illetve Balázs István Botondnak.
Újrázni fog Balázs János (26,5 százalék), aki nyolc évtized után az első magyar polgármestere a községnek.
Tordaszentlászlón (52,1 százalék) marad Asztalos István, ezúttal sem az EMSZ, sem az MPE nem indít ellenjelöltet. Az egykori RMDSZ-es alpolgármester, Tamás Gebe Liviu, akitől a szövetség megvonta a bizalmat botrányos viselkedése miatt – összeverekedett tanácsostársával – a liberálisok jelöltjeként pályázza meg a polgármesteri tisztséget.
Tordaszentmihályon (19,4 százalék) Zeng János, Körösfőn (79,5 százalék) Bodis László, Kalotaszentkirályon (78,3 százalék) Póka András György, Várfalván (51,7 százalék) pedig Mărginean János pályázik újabb mandátumra.
Nagyobb mozgósításra van szükség, mint
a korábbi választásokon
Antal Géza hangsúlyozta: az RMDSZ számára az jelenti a választási sikert, ha az etnikai arány visszaköszön a leadott szavazatokban és sikerül ezen arány fölé menni a politikai teljesítményben.
„Idén kettős cél van: úgy kell megnyerni az önkormányzati választásokat, hogy közben az Európai Parlamenti választásokon is felmutassuk a közösségünk erejét. Ez pedig nem egyszerű. Hiszen míg a helyhatósági választásokon úgymond csak regionálisan, többnyire Erdély-szerte állítunk jelölteket, addig az EP-választásokon országos lista van. Annak érdekében, hogy elérjük az 5 százalékot az EP választásokon, sokkal nagyobb mozgósításra van szükség mind Kolozs megyében, mind Erdély-szerte a korábbi választásokhoz viszonyítva. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy egyik kampány ne menjen a másik rovására” – fogalmazott.
„Meg kell értetnünk a választókkal, miért fontos, hogy továbbra is megmaradjon a képviselet az EP-ben. Nemcsak kisebbségi jogok szempontjából, hanem az uniós projektek szintjén is. Hiszen bárhova nézünk, belebotlunk az uniós finanszírozásokból megvalósuló beruházásokba. Lásd Kolozsváron a Szent Mihály-, illetve az evangélikus templom, vagy épp a Bánffy-palota felújítását, ezek nem valósulhattak volna meg EU-s pénzek nélkül. Folyamatban van a közös Szilágy és Kolozs megyei vízhálózati projekt, ennek eredményeképp megyénk lakosságának 95 százaléka vezetékes vízre csatlakozhat. Persze, vannak hiányosságok, elégedetlenségek, ami például a mezőgazdasági, vagy a kis- és középvállalatok támogatása körüli hatalmas bürokráciát illeti, de épp ezért kell ott lennünk Brüsszelben, hogy érvényt tudjunk szerezni az erdélyi magyarok érdekeinek. A Minority SafePack is elsősorban annak bizonyítéka, hogy két ember igenis képes többséget kialakítani a több mint 700 tagú parlamentben. Az más kérdés, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elszabotálta ügyünket, de még nincs veszve, hiszen peres útra tértünk, és várhatóan idén decemberben lesz döntés” – magyarázta a megyei ügyvezető elnök.
A magyarok érdekeit nem fogja képviselni
sem az AUR, sem más
„Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatokban is ott legyünk. Ezentúl a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)képviselői ott lesznek a helyi tanácsokban, és az a cirkusz, azok az ellenünk irányuló provokációk, amiken megbotránkozunk a parlamentben, meg fognak ismétlődni kicsiben az önkormányzatokban. Nem mindegy tehát, hogy lesz-e olyan tanácsos, aki szóljon a nevünkben. Mert olyan, aki keresztbe tesz, amikor az anyanyelvű oktatás vagy épp az egyházak finanszírozása merül fel, biztosan lesz. Csak annyi kell, hogy valamelyik AUR-tanácsos elkezdjen „románkodni” és a többi sem mer majd alulmaradni. Ők fogják megadni a hangot, felállítani a „hazafiasság” mércéjét. A bánffyhunyadi magyar óvoda esete jó példa erre: a tanácsban a liberálisok, akikkel különben jónak számított az együttműködés, nem mertek kiállni mellettünk, amikor a szociáldemokraták kitámadtak, nehogy hazaárulónak minősítsék őket. Mi lesz majd, amikor az AUR fogja ezt főállásban művelni? Mindenki beáll majd a kórusba, s ha csendesebben is, vagy csak némán tátogva, de őket, az AUR-osokat fogják segíteni. Nem minket…” – tette hozzá Antal Géza.
*Az arányt a nemzetiségüket kinyilvánító személyek köréből számoltuk ki.
